Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Naprendszer képes leírás - Csillagászat.tlap.hu
részletek »

Naprendszer - Csillagászat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Naprendszer
Keresés
Találatok száma - 16 db
A naprendszer bemutatása

A naprendszer bemutatása

Fedezze fel Naprendszerünket! Egy olyan bolygón élünk, amely elképzelhetetlenül hosszú ideje (4600 millió éve) rója pájáját a nap körül. A többi bolygó is ellipszis pályán kerüli meg a csillagunkat. A Merkúr és a Vénusz közelebb, A Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz távolabb van a Naptól, mint a Föld. Néhány planéta kisebb átmérőjű, mint a Föld, de a többségük nagyobb nála. A Merkúr és a Vénusz néhány hét és hónap alatt kerüli meg a napot. Földünknek ehhez nagyjából 365 napra van szüksége. A többi bolygó keringésiideje tovább tart. A Nap nélkül a Föld élettelen világ lenne, csillagunk sugárzó energiájának köszönhetően született az élet. Több bolygónak holdja is van, körülöttünk egy kering. Az óriásbolygók körül több tucatot láthatunk. A nap, a nagybolygók, a holdak, a kisbolygók az üstökösök és a meteorok azok, amelyek a nap családját, a Naprendszert alkotják.

Föld

Föld

A Holdra utazó űrhajósok elé a képen látható látvány tárult. Ott ilyennek látták bolygónkat, amelyet még a középkorban is sokáig laposnak hittek lakói, akár egy tányért, és sokáig úgy vélték, hogy a világ közepe. A XV. században Kopernikusz jött rá, hogy a Föld a számtalan közül csak egyetlen bolygó a kozmikus óceánban. Az különbözteti meg leginkább a Naprendszer többi égitestétől, hogy a felszínén fejlett élet alakult ki. Itt születtünk mi is, ez a bolygó az otthonunk. Vigyázzunk rá! Felületének több mint kétharmadát víz borítja. Ez tette lehetővé évmilliárdokkal ezelőtt, hogy kialakuljon az élet. A mai szárazföldek körülbelül kétszáz millió éve még egységet alkottak, ám az akkori őskontinens széttöredezett, darabjai azóta is évente pár centiméterrel arrébb csúsznak. A kéregmozgások miatt mindenfelé magas hegységek, mély repedések tarkítják a kontinenseket...

Hold

Hold

A Hold Földünk egyetlen természetes kísérője. - Földtől mért közepes távolsága: 384,400 km - átmérő: 3476 km - tömeg: 7.35e22 kg Luna a római mitológiában az éjjeli fény istennője. A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent. A Hold, a mi közös barátunk, mindig is a figyelem középpontjában állt. Az emberek csodálattal tekintettek fel rá, és szokás volt az újhold előtt szépen kalapot emelni. A Hold megfigyelése és felszínének feltérképezése foglakoztatta elődeinket és foglalkoztatja a ma emberét is. A hold vonzereje okozza a tengerek vízszintjének rendszeres emelkedését és süllyedését - a dagályt és az apályt, megemeli a földkérget és bizonyítottan hatással van az időjárásra is. A fázisokat a Hold és a Nap kölcsönös helyzete határozza meg, mivel a Holdnak a fénye nem más, mint a visszaverődött napsugarak...

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Hold

Hold

A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer. Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után. A gyűjtemény a Föld holdját és a Naprendszer más bolygói körül keringő ismertebb holdakat mutatja be. Megismerkedhetünk a hatásival a földre, mint például az árapály jelenséggel, a nap és a holdfogyatkozással. Ezen felül cikkek és érdekességek is olvashatóak a témában.

Jupiter

Jupiter

A Jupiter a Naptól számítva sorrendben az ötödik bolygó a Naprendszerben. Tömegét tekintve a Jupiter messze a legnagyobb bolygó, egymaga kétszer akkora tömegű, mint a többi naprendszerbeli égitest együttvéve (a Napot kivéve). A Jupiter tömege a Nap tömegének egy ezrede, a Föld tömegének pedig 318-szorosa. Jupiter (görögül Zeusz) az istenek királya, aki az Olümposz hegy tetejéről uralja a világot. Zeusz Kronosz (a római mitológiában Szaturnusz) fia. A Jupiter - a Napot és a Holdat leszámítva - a Vénusz utáni legfényesebb égitest. Távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyeket azóta felfedezőjük tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek. Ezek az Io, Europa, Ganymedes és Callisto. Ez volt az első olyan felfedezés, mely igazolta, hogy nem minden égi mozgás középpontja a Föld, így felfedezésük fontos lépést jelentett a heliocentrikus világ elfogadásának irányában.

Mars

Mars

A Mars a Földnél mintegy másfélszer távolabb van a Naptól, így fele annyi hõt kap, mint a Föld. De ez az egyetlen bolygó, amelynek légköre vagy nappali hõmérséklete hasonlít a Földére. A Mars átmérõje éppen csak valamivel nagyobb a földi átmérõ felénél, de tömege a Földének csak egy tizede, így a felszíni nehézségi gyorsulása a földinek kb. harmada. Egy marsi nap 40 perccel hosszabb a földi napnál, azonban egy év a Marson csaknem két földi év. A Mars egyenlítõi síkja 25,19°-os szöget zár be a pályasíkkal, így a bolygón hasonlóan a Földhöz léteznek évszakok.

Merkúr

Merkúr

A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve a második legkisebb bolygó. Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúrénál nagyobb átmérővel két hold is büszkélkedhet, ezek a Ganymedes és a Titán. Igaz ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége kb. háromszor nagyobb az őt leköröző holdakénál. A Merkúrnál csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben az égen, mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár. Kicsiny pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál messzebbre a Naptól, és ezért csak akkor figyelhető meg távcső nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont közelében tartózkodik. A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy korongjának átmérője még távcsőben is rendkívül kicsinynek látszik. A Merkúrnak nincs holdja...

Nap

Nap

A napbelső négy régióra osztható a benne lejátszódó folyamatoknak megfelelően. A Nap energiatermelése a magban zajlik, mely a sugár 25%-áig terjed. Az energia a Nap központi magjából kifelé a sugárzási zónán keresztül egyrészt sugárzás (főképp gamma-sugárzás, illetve röntgen-sugárzás) útján, másrészt a konvektív zónában (amely a sugár 70%-áig tart) konvekciós mozgások (a forráshoz hasonló mozgás) révén jut a felszínre. A sugárzási és a konvektív zóna között egy vékony átmeneti réteg található, melyet tachoklínának neveznek, és amely fontos szerepet játszik a Nap mágneses terének kialakításában.

Nap

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át. A linkgyűjtemény a Napot, a vele kapcsolatos fogalmakat, a Naprendszert és a Napunk által előidézett jelenséget mutatja be tudományos jelleggel.

Hirdetés
Naprendszer

Naprendszer

A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott csillagrendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának külső harmadában helyezkedik el. A Naprendszer bolygói a naptól mért távolság szerinti sorrendben: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. A naprendszer további nagy objektumai a Plutoidák, melyhez a Plútó, a Sedna és az Eris tartozik.

Neptunusz

Neptunusz

A Neptunusz a Naprendszer nyolcadik bolygója a Naptól számítva. Az Uránusz felfedezése után észrevették, hogy a bolygó pályája nincs összhangban az bolygómozgások elmélete által megjósolttal. A bolygónak az elmélettől eltérő viselkedését azzal magyarázták, hogy van még egy naprendszerbeli bolygó, melynek gravitációs hatása megzavarja az Uránusz mozgását. Egymástól függetlenül Adams és Le Verrier égi mechanikai számításokkal megjósolták a zavaró bolygó helyzetét; számításaik alapján a Neptunuszt 1846. szeptember 23-án Galle és d'Arrest fedezte fel. Érdekes módon a bolygót majd' két évszázaddal ezt megelőzően, 1613-ban már Galilei is észlelte, amikor a bolygó igen közel látszott a Jupiterhez. Annak ellenére, hogy két egymást követő éjszakán a bolygó elmozdulását észrevette, Galilei akkor a bolygót egy csillagnak vélte. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a bolygó a további éjszakákon már nem volt a távcső látómezejében.

Plútó

Plútó

A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója. Alapos nyomozás után 1930-ban fedezték fel. A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál (Hold, Io, Europa, Ganymedes, Callisto, Titan és a Triton) is kisebb. A Plútó pályasíkja kicsit több mint 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, amely az összes ismert bolygó pályahajlása közül a legnagyobb. A Plútónak egyetlen holdja van a Charon, melyet először 1978-ban észleltek. A Plútó a Földhöz viszonyítva is kicsi bolygó. Átmérője még a Holdnál is kisebb. A Föld mérete 5-ször, tömege 500-szor nagyobb a Plútóénál. (Tömegét holdjának, a Charonnak pályamenti mozgásából állapították meg.)

Szaturnusz

Szaturnusz

A Szaturnusz a gázból álló óriás, a Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Az ókorban is ismert bolygók közül a Szaturnusz a legtávolabbi. Évszázadok óta gyűrűs bolygóként ismeretes, a négy óriásbolygó közül a Szaturnusz gyűrűi a legimpozánsabbak. Távcsővel vizsgálva pompás látvány nyújt. A Jupiterhez hasonlóan ezt a bolygót is az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, de a sávok sokkal szabályosabbak, bár kevésbé körülhatároltak, mint a Jupiter sávjai, és színük is halványabb. A fénylő foltok is ritkábban tűnnek fel. Bár a Szaturnusz lassabban forog tengelye körül, mint a Jupiter, mégis kissé lapultabb annál. Tömege kicsit kisebb, mint a Jupiter tömegének egyharmada, térfogata pedig valamivel nagyobb mint a Jupiter térfogatának fele, ez a legkisebb sűrűségű bolygó, sűrűsége kisebb mint a vízé.

Uránusz

Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó, gázból álló óriás. Átmérője mintegy négyszer akkora, mint a Földé, és központi sziklás magja kb. olyan méretű mint a Föld. Az Uránusz rendkívüli tulajdonsága forgástengelyének helyzete, amely annyira lehajlott, hogy az északi pólusa 8 fokkal a pályasíkja alatt van. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját. Az Uránusz éppen ellenkező irányban forog, mint a bolygók többsége: forgása retrográd, mint a Plútóé és a Vénuszé. Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én. Az Uránusz forgástengelye: Nagyon érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát...

Űrutazás a Naprendszerben

Űrutazás a Naprendszerben

Virtuális űrutazás a Naprendszerben, mely a napunk és naprendszer bolygóinak fontosabb jellemzőit mutatja be. A Naprendszer számos égitestjét fényképezték le az űrhajók és az automata űrszondák. Az itt található képeket folyamatosan gyűjtötték 1969 óta. Ezek a képek bemutatják azt a hatalmas tudást, ismeretet, amelyet az űrhajózás kezdete óta szereztünk. Bár lehetetlen minden fontos felfedezést megemlíteni, az alábbi képek bemutatják minden egyes bolygó legfontosabb megkülönböztető jegyeit és a bolygók holdjait. Ezeket a képeket olyan előadásokon használták fel, amelyeket általános iskolás gyerekektől hivatásos mérnökökig nagyon sok csoportnak megtartottak. A résztvevők reakciója a Naprendszer változatossága felett érzett egyszerű kíváncsiságtól a technika gyors fejlődése miatti ámulatig váltakozott.

Vénusz

Vénusz

A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója. A bolygók közül a Vénusz pályájának alakja közelíti meg legjobban a kört. A pálya lapultságát jellemző excentricitás értéke 0,01-nál kisebb. Vénusz (görög megfelője Afrodité) a római mitológiában a szerelem és a szépség istennője. A Vénusz a legfényesebb bolygó, valószínűleg innen ered elnevezése is. A Vénuszt magyarul Esthajnalcsillagnak is nevezik, mert a Naphoz való viszonylagos közelsége miatt vagy koraeste, vagy hajnalban figyelhető meg. Hasonlóan a Merkúrhoz (és a Holdhoz), a Vénusz is mutat fázisokat. A Vénusz fázisait távcsővel először Galilei figyelte meg; ez a megfigyelés fontos érvként szolgált a heliocentrikus világkép elfogadásához.

Tuti menü