Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagász történelem képes leírás - Csillagászat.tlap.hu
részletek »

Csillagász történelem - Csillagászat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Csillagász történelem
Keresés
Találatok száma - 6 db
1961: Jurij Gagarin űrutazása

1961: Jurij Gagarin űrutazása

Az átlagember számára a világűr olyan meg- és felfoghatatlan, érzékelhetetlen valami, ami ellen a józan ész joggal berzenkedik. Mert mi az, hogy ott nincs semmi?! Pontosabban: a Semmi van odakint. Az általunk itt megénekelt Apollo-11 holdraszállása nem véletlenül borzolta fel annyira a konteósok idegrendszerét. A világűr meghódítása hivatalos forgatókönyveinek megkérdőjelezése azonban nem az amerikaiak fegyvertényével kezdődött. Számtalan (na jó: számos) jel arra utal, hogy a jóképű, mosolygós orosz szovjet repülőhadnagy (mit beszélek itt összevissza: őrnagy!) története, mint az első ember a világűrben teória nem olyan kerek, mint az alany koponyája, vagy a Vosztok-1 kabinja. Lássuk tehát, mi a helyzet Gagarin sztorijával...

1969: Neil Armstrong holdalépése

1969: Neil Armstrong holdalépése

Neil Alden Armstrong (Wapakoneta (Ohio állam), 1930. augusztus 5. -) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát. Vadászrepülős volt a koreai háborúban, majd a NASA kiválasztotta, így 1962-ben, a második amerikai csoportban kezdte meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo-11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

1980: Farkas Bertalan űrutazása

1980: Farkas Bertalan űrutazása

Farkas Bertalan az első magyar űrhajós a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Gyulaházán született 1949. augusztus 2-án. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülésbe a nyíregyházi sportreptéren kóstolt bele és három évfolyamtársával közösen elhatározták, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkeznek. Hármuknak sikerült.1967-69-ig a Szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, 1970-71-ben a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a légierő tisztje. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1976-ban ajánlotta fel a Szovjetunió, hogy repülhetnek más országok űrhajósai is. A kezdeti 95 jelöltből 36 fő volt alkalmas előzetesen, majd a 27 megjelent pilótából 7 főt jelöltek ki, és Csillagvárosba csak négyen utaztak köztük Farkas Bertalan és Magyari Béla...

Csillagászat magazin hírek
Lökéshullámok az ionoszférában
Lökéshullámok az ionoszférában A tavaly augusztusi amerikai napfogyatkozáskor ismét megfigyelték, hogy a kontinensen átsuhanó árnyék hullámokat keltett a Föld felsőlégkörében. A kutatók már az 1970-es évek óta sejtették, hogy a Hold Földre vetülő árnyéka, amely teljes napfogyatkozás idején szuperszonikus sebességgel száguld végig a Föld felszínének keskeny sávján, hullámokat kelthet az...
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp
Az univerzum legrégebbi ismert... Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli...
Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye
Holdkőzettel bővült a Zselici... Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a...
Középkori csillagászat

Középkori csillagászat

Arab és európai csillagászat a középkorban, szupernóva-robbanás 1054-ben. A Római Birodalom bukását követő zűrzavaros évszázadokban az ókorban felhalmozott tudás nagy része elveszett. A fennmaradt ismeretek megőrzésében és továbbadásában elsőként az arabok játszottak szerepet. Az arab hódítás nyomán a felégetett alexandriai könyvtárból kimentett papirusztekercsek között ott volt Ptolemaiosz Szüntaxisz Matematiké című műve is. Ez arab fordítás után Almageszt néven terjedt el és vált ismertté mások számára is...

Ókori csillagászat

Ókori csillagászat

A csillagaszat tudományának létrejöttét egyidősnek tekintik az emberiség létrejöttével. A jelenlegi állatvilágban is vannak képzett csillagászok. Pl. a hangyák,a méhek a Nap állása alapján tájékozódnak, az éjszakai pillangók is a Holdat követik. Minden bizonnyal fölismerte a majom is a Nap szerepét életében, csak úgy, mint az állatvilág nagyja, de valószínű egy Napfogyatkozást ők is megrökönyödéssel fogadnak, nem úgy, mint pl. a tyúkok, amik szépen nyugodtan beülnek fogyatkozás esetén a megszokott helyükre, szóval a csillagászat tudománya idősebb nálunk. Természetesen a csillagászati följegyzések egyidősek az írással, de fontos megjegyezni, hogy az első írások már komoly ismeretekről adnak számot! A történelmi előtti idő emberének a csillagászati ismeretére szép bizonyítékok a kőkörök. Bámulatba és gondolkodóba ejtő pontosággal határozták meg és jelölték ki a kőkörök által a nevezetesebb csillagászati eseményeket, úgymint a napéjegyenlőségek, napfordulók időpontjait. Céljuk -valószínűleg- kultikus volt...

Hirdetés
Újkori csillagászat

Újkori csillagászat

Galilei első észlelései után az égbolt távcsöves megfigyelése rendszeres, rutinszerű tevékenységgé vált az európai csillagászok körében. Az európai országokban egyre több csillagvizsgálót alapítottak, melyeket már távcsövekkel szereltek fel. Ezek általában Kepler-féle lencsés távcsövek voltak, melyekkel a Holdat, a fényes bolygókat és üstökösöket tanulmányozták...

Tuti menü