Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászati hírek, cikkek képes leírás - Csillagászat.tlap.hu
részletek »

Csillagászati hírek, cikkek - Csillagászat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Csillagászati hírek, cikkek
Keresés
Találatok száma - 23 db
2013-ban a csillagászat átlépheti határait

2013-ban a csillagászat átlépheti határait

A valaha észlelt legtávolabbi kozmikus robbanás tökéletes célpontja lehet a James Webb Űrtávcsőnek, állítják a Hubble utódján dolgozó tudósok. A gamma sugarú kitörés legalább 13 milliárd fényévnyi távolságban zajlott le, ami olyan távoli, hogy a jelenleg üzemben levő távcsövek bőven képességeik maximumát súrolták ahhoz, hogy akárcsak a legcsekélyebb információval szolgálhassanak az eseményről. A NASA a 2013-ban pályára állítandó James Webb űrtávcsövével pontosan a kozmosz ezen birodalmának rendkívül részletes tanulmányozását tűzte ki céljául. Ahhoz hogy ilyen messzeségekbe kémleljen, az obszervatórium az amerikai űrügynökség legnagyobb és technikailag legtöbb kihívást maga mögött tudó teleszkóp küldetése lesz. Elsődleges tükre 6,5 méter átmérőjű, közel háromszor szélesebb, mint a Hubble-é.

A feketelyukak ütközésének következményei

A feketelyukak ütközésének következményei

Egy új modell szerint olyan szuper-nagytömegű fekete lyukak is létezhetnek, amelyeket eredeti helyzetükből egy hozzájuk hasonló társuk lökött ki. Az objektumokat a hozzájuk szororsan kötődő csillagok kísérik, hiperkompakt csillagrendszereket létrehozva. Többmillió naptömegű fekete lyukak mozoghatnak az űrben, mindössze néhány csillaggal körülvéve. Társaikhoz hasonlóan egykor ezek is galaxisok centrumában voltak, azonban onnan kilökődtek, és azóta csillaghalmazként kóborolnak. Az ilyen egzotikus objektumok létezésének lehetőségére David Merritt (Rochester Institute of Technology), Jeremy Schnittman (Johns Hopkins University) és Stefanie Komossa (Max-Planck-Institute for Extraterrestrial Physics) számításai mutattak rá. Feltehetőleg több ilyen objektumot meg is találtak már, csak eddig nem ismerték valódi természetüket.

A leggyengébb napciklus jön 1928 óta

A leggyengébb napciklus jön 1928 óta

Mágneses aktivitásának legenyhébb ciklusába lép a Nap, ami kevesebb napkitörést és korona-anyagkidobódást jelent, jósolták a tudósok egy pénteki telekonferencián. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatalának (NOAA) Űridőjárás Előrejelző Központja által összehívott, naptudósokból álló nemzetközi bizottság jelentése szerint a ciklus 2008 decemberében kezdődött és 2013 májusában éri el csúcspontját. A naptevékenység legutóbb 1928-ban került hasonló nyugalmi állapotba. A Nap mágneses tevékenységeinek viharai röntgensugarakat, UV fényt és több milliárd tonna töltéssel rendelkező részecskét lövellnek ki az űrbe és a Föld irányába. Ezek a kitörések veszélyt jelentenek a földi elektromos és kommunikációs hálózatokra, a műholdakra és az űrsétát végző űrhajósokra egyaránt.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
A világűr meghódítása

A világűr meghódítása

1957 októberében egy fényes gömb jelent meg az égen, amitől Amerika pánikba esett. Nem mintha a repülő tárgy ismeretlen eredetű lett volna - ezt a gömböt a Szovjetunió küldte a világ­űrbe, megelőzve az amerikaiakat az űr felfedezésében. A válasz nem sokat váratott magára: szinte napra pontosan egy évvel később megalakult a mára már 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató és több milliárd dollár költségvetésű űrügynökség, a NASA.

Csillagászati érdekességek

Csillagászati érdekességek

A Jövő Hídja részben a csillagászati érdekességek bemutatására létrejött oldal. Az oldal célja a fiatalok ez irányba való terelése a tudomány alapú rendezvények szervezésén keresztül. Emellett tudományos érdekességekkel, háttéranyagokkal is megismerkedhetnek az oldalra látogatók. Válj követőnké a Facebookon és a Twitteren is és így mindig értesülhetsz a tudományos érdekességekről, amit a Jövő Hídja csapata tár eléd!

Egyedül vagyunk az Univerzumban?

Egyedül vagyunk az Univerzumban?

Fél évszázada kezdődtek meg az első Seti-kutatási programok, azonban a végső válasz még várat magára. Az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójelek utáni kutatás áprilisban ünnepli ötvenedik születésnapját. Az 1960-ban Frank Drake és kutatócsoportja által elvégzett első megfigyelések óta eltelt fél évszázad alatt létezett programok keretében több ezer csillag környezetét vizsgálták meg a kutatók, és sikerült több száz, idegen nap körül keringő bolygót is felfedezni. Hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, kutattuk az alacsony rendű élet számára elviselhető feltételeket jelentő égitesteket saját Naprendszerünkben, de eleddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben. Léteznek-e bárhol is eddig felfedezetlen idegenek? Vagy ahogyan Enrico Fermi híres fizikus tartott tőle, egyedül lennénk a Mindenségben? A kerek évforduló remek alkalom az eddigi eredmények számbavételére, a használt módszerek áttekintésére, illetve a siker esélyének megbecslésére. Belátható Univerzumunk a legfrissebb kutatások szerint mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt született a Nagy Bumm nevű titokzatos folyamatban...

Egyre gyorsuló galaktikus körhintán ülünk

Egyre gyorsuló galaktikus körhintán ülünk

A Tejút - az a csillagrendszer, amelyhez a Föld is tartozik - gyorsabban forog, mint azt korábban hitték, ez 50 százalékkal növeli eddig feltételezett tömegét, és emiatt nagyobb az intergalaktikus összeütközés veszélye is - derül ki egy, az Egyesült Államokban hétfőn nyilvánosságra került tanulmányból. Egy nemzetközi csillagászcsoport nagypontosságú méréseiből kiderült, hogy a Tejút forgási sebessége 161 000 km/óra, ezáltal tömege körülbelül akkora, mint a szomszédságában lévő Androméda galaxisé. Mostantól fogva nem tekinthetünk többé a Tejútra úgy, mint az Androméda kistestvérére - jelentette ki az amerikai Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ csillagásza. A nagyobb tömeg azt is jelenti, hogy a Tejútnak nagyobb a gravitációs ereje, és ez növeli a veszélyét az Andromédával, vagy más, a közelben lévő kisebb galaxissal való összeütközéseknek. Félelemre azonban nincs komoly ok, mert ez legkorábban 2-3 milliárd év múlva következhet be - hangsúlyozta a tudós...

Fénynél gyorsabb űrutazás

Fénynél gyorsabb űrutazás

Egy elméleti modell alapján nem kizárt, hogy a távoli jövőben az űrhajók egy külső megfigyelő szemszögéből fénysebességgel vagy annál gyorsabban is utazhatnak. A Star Trek rajongók jól ismerik a "warp drive" kifejezést, ami azt jeleni, hogy az űrhajó körül megváltozik a téridő szerkezete, és ennek révén a fénysebességet közelítő sebesség is elérhető, akár meg is haladható. Egy modell szerint a fantasztikum idővel akár valósággá válhat. Einstein relativitáselmélete alapján egy űrhajónak a fénysebesség megközelítéséhez egyre nagyobb energiára van szüksége, amint gyorsul, és az eléréséhez végtelenül sok energia kellene. Túllépni pedig a fénysebességet nem lehet - ezért az űrhajózási szakemberek még a távoli jövően is csak a fénysebességnél lényegesen lassabb utazással számolnak. Ugyanakkor létezik egy elméleti lehetőség, amelyben az űrhajó egy külső ponthoz viszonyítva mégis átlépi ezt a határt, azonban a szűkebb környezetéhez képest a kritikus érték alatt marad. Ebben az esetben az űrhajó körül deformálódik a téridő, és ez az átalakult zóna mozog rendkívül gyorsan.

Galilei távcsöve

Galilei távcsöve

Több évvel ezelőtt jártunk Firenzében. Gondosan meg szoktuk tervezni kirándulásainkat, sorra véve a megtekinthető és megtekintendő látnivalókat. Az én listámon Galilei távcsöve állt az első helyen. Miután a turisták sokaságával elhömpölyögtünk a Pitti-palota rafaellói és tintorettói előtt, miután megcsodáltuk Dávid gipszmásolatát és a szó szoros értelmében eltátottuk a szánkat a dóm elképesztő méretű kupolája alatt, egy mellékutcában megtaláltuk a Tudománytörténeti Múzeumot. Csak elsiettünk az ősfényképezőgépek és ősbiciklik előtt, hogy egy kicsit a 'vitrin' előtt álldogálhassunk. A látvány a vártnál is egyszerűbb volt. Semmi megilletődöttség, csak egy semmitmondó latin szöveg. Egy állványra erősítve két távcső látható, közülük az egyik lehet az a nevezetes eszköz, amellyel tulajdonosa 1609-ben égitesteket vett célba. Objektívje repedten, faragott medalionba foglalva az állvány aljára volt felfüggesztve. A harmincszoros nagyítású távcső egy domború objektívból és egy homorú okulárból, tehát mindössze két lencséből áll. Az ilyen felépítésű távcsöveket ma - nem véletlenül - Galilei-féle távcsöveknek nevezzük. Nincs korrigálva semmilyen optikai hibával szemben, így képalkotása enyhén szólva csapnivaló. Ehhez járult a kor lencsegyártási gyakorlatlansága. Maga az állvány még a távcsőnél is egyszerűbb volt...

Hirdetés
Hatalmas csillag felrobbanását figyelték meg

Hatalmas csillag felrobbanását figyelték meg

Egy szélsőségesen fényes szupernóváról kiderült, hogy akkora csillag semmisült meg benne, amekkora ma már nem keletkezik a Világegyetemben. Az ősi objektum több mint 200-szor lehetett nagyobb tömegű a Napnál. Az elméleti számítások alapján már régóta sejtik a szakemberek, hogy a Világegyetem első csillagai között rendkívül nagy tömegű objektumok is lehettek. Napjainkban 120-150 naptömegnél nehezebb csillagok már nem keletkeznek, az összeállás során a kialakuló mag sugárzása megakadályozza, hogy további anyag épüljön be az objektumba. Ugyanakkor a tisztán hidrogénből és héliumból álló legelső csillagok ennél nagyobb tömegűre is hízhattak. Kezdetekben ugyanis csak ez a két elem volt a Világegyetemben - míg később már nehezebb komponensek is előfordultak. Az enyhén megváltozott összetétel pedig a csillagok keletkezését, fejlődési útját is befolyásolta. Nemrég első alkalommal sikerült egy olyan szupernóva-robbanásra bukkanni, amely feltehetőleg ilyen ősi, extrém nagytömegű csillag élete végén következett be. Az SN 2007bi jelű objektumot a Palomar Obszervatóriumból végzett égboltfelmérés keretében azonosították még két évvel ezelőtt. Ellenben a többi hasonló robbanással, a jelenség 2007. április 6-a után nem halványodott el, hanem hónapokig hasonló intenzitással sugárzott...

Honnan ered a Tejútrendszer rejtélyes röntgenfénylése?

Honnan ered a Tejútrendszer rejtélyes röntgenfénylése?

Magyar Csillagászati Egyesület - A Chandra röntgenműholddal mintegy félezer pontszerű röntgenforrást azonosítottak a Tejútrendszer középpontjának közelében, melyek magyarázatot adhatnak a fősíkból érkező diffúz sugárzásra.

Kiszivárgott a titok: van víz a Holdon

Kiszivárgott a titok: van víz a Holdon

Három űrügynökség szondájának eredményei támasztják alá a tényt: van víz a Holdon. Mindez nem csak tudományos szempontból érdekes, hanem azért is, mert az eredetileg embargós hír jóval hamarabb került ki a világhálóra, minthogy azt engedélyezték volna - olvasható a BBC, illetve a Médiablog oldalán. Meglepő mennyiségű vizet találtak a Hold talajában, derül ki három űrügynökség szondáinak összevetett anyagaiból. Az indiai Chandrayaan-1 szonda műszerei szerint a Hold talajának részecskéit vízréteg borítja, ami mennyiségben már pont akkora, hogy a Holdra látogató asztronauták erőforrásként használhatnák fel. Larry Taylor amerikai holdkutató azt állítja, hogy egy köbméternyi holdtalajból akár egy liternyi vizet is össze lehetne gyűjteni. Az Apollo-küldetések során a Holdról visszahozott talajmintákon nedvességet találtak, de a tudósok korábban nem tudták kizárni annak lehetőségét, hogy a vízmolekulák azután kerültek a mintákra, hogy azok a laboratóriumokba kerültek...

Kozmikus karambol

Kozmikus karambol

Nemrég egy kisbolygó robbant fel Indonézia felett, három hirosimai atombomba erejével felérő detonáció közepette. A behatoló létezéséről látványos megsemmisüléséig fogalmuk sem volt a tudósoknak. Kell-e tartanunk a veszélyesen földközelbe kerülő égitestektől? Indokolt-e a pánik? Riasszuk-e Bruce Willist? A hirtelen a semmiből előbukkanó látogató Sulawesi (régebbi nevén Celebesz), Indonézia harmadik legnagyobb szigete fölött esett darabokra október 8-án, helyi idő szerint délelőtt 11-kor. A helybeliek óriási robajt hallottak, amikor a néhány méteres égitest felrobbant. A NASA most publikált becslései szerint annyi energia szabadult fel, amennyit 40-50 ezer tonna TNT, vagy 3-4 hirosimai atombomba detonációja produkál. Milyen gyakoriak az efféle randevúk és mi mindent veszíthet egy meteorbecsapódással a földi civilizáció? Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára elmondta: egy 5-10 méter átmérőjű égitest lépett be a Föld légkörébe. Nem ritka dolog, hogy ekkora meteorral találkozik bolygónk: hasonló méretű égitestek egyes becslések szerint akár egy-kéthetente is okozhatnak a mostanihoz hasonló robbanást. Ám mivel a Föld felszínének 99%-a lakatlan, százból egy esetnek van szemtanúja...

Láthatatlan üstökösök veszélyeztetik a Földet!

Láthatatlan üstökösök veszélyeztetik a Földet!

Noha kiterjedt ellenőrző rendszerrel figyelik, hogy közeleg-e a Föld felé katasztrófával fenyegető aszteroida, üstökös vagy meteor, két brit csillagász a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy léteznek sötét, azaz láthatatlan üstökösök is a Naprendszerben, és ezek észlelése alig lehetséges. Bill Napier és David Asher angol csillagászok szerint háromezerre tehető azon sötét és láthatatlan üstökösök száma a Naprendszerben, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Föld élővilága számára. A múltbeli ütközések főként üstökösökkel történtek, mutattak rá a szakemberek. Bár hozzá kell tenni, hogy például a dinoszauruszok kipusztulását 65 millió éve közvetve előidéző égitest egy hatalmas aszteroida volt. A sötét üstökösök azért jönnek létre, mert a bennük lévő jég elpárolog, így jóval kevesebb napfényt vernek vissza. Noha kiterjedt ellenőrző rendszer működik a veszélyes égitestek kiszűrésére, a sötét üstökösöket szinte lehetetlen észlelni, ezért az általuk támasztott veszéllyel számolni kell. Más szakemberek elismerték a figyelmeztetés jogosságát, de rámutattak, hogy mivel a sötét üstökösök kiválóan elnyelik a napfényt, az általuk kibocsátott hő révén ki lehetne szűrni őket is.

Meghúzták a világűr határvonalát

Meghúzták a világűr határvonalát

Meghúzták a világűr határvonalát - A tudósok végre kijelölték, hol kezdődik a világűr és hol ér véget a Föld légköre. Sokan vitatják, mit nevezünk a világűr határának és ettől függően milyen magasságban van. Az asztronauták akkor mondhatják, hogy az űrben jártak, ha 80 kilométernél távolabbra jutottak a Föld felszínétől. A Kármán-határ - amelyet a magyar származású tudósról, Kármán Tódorról neveztek el - azt a magasságot jelenti, ahol az égi mechanika szabályai átveszik a szerepet a légkörben uralkodó aerodinamikai felhajtóerő fölött. Ebben a magasságban a hagyományos repülőgépek felhajtóerő hiányában már nem használhatók, az atmoszféra elhanyagolhatóra ritkul. A Kármán-határ 100 kilométer körül van, ezt fogadja el a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) is. A NASA a 122 kilométert tekinti a visszatérési magasságnak, mert az űrhajósok ezen a ponton kapcsolják ki a kormányzást szolgáló rakétákat és kezdik meg a levegő felszínén való siklást.

Megkezdődött a bolygóközi internet kiépítése

Megkezdődött a bolygóközi internet kiépítése

Sikeresen tesztelte a NASA a Nemzetközi Űrállomásra telepített új kommunikációs szoftverét. A jövőben az ISS-en található számítógép lehet az interplanetáris, vagyis bolygóközi internetes hálózat alapja. Megérkezett az űrállomásról a Földre az új szoftver segítségével küldött első adatcsomag - jelentette be az Egyesült Államok űrkutatási hivatala. Az űrben formálódó kristályokat ábrázoló fotók az eddig megszokottnál négyszer gyorsabban értek célba. Az új fejlesztésnek azonban nem pusztán a gyors adatforgalom az előnye, hanem a közvetítés módszere vagyis az adatküldéshez használt protokoll. Az űrállomás eddig úgy kommunikált a földi irányítóközponttal, mintha telefonos összeköttetés lenne köztük. Kizárólag előre egyeztetett időpontban volt képes adatokat küldeni, illetve fogadni, a folyamatot egy teljes szakértői teamnek kellett felügyelnie és manuálisan irányítania. Az új szoftver a földi internet rugalmasságát kölcsönzi az űrbéli kommunikációnak...

Megtalálták a világűr titokzatos sötét anyagát?

Megtalálták a világűr titokzatos sötét anyagát?

Lehetséges, hogy a Déli-sark fölött lebegő műszerek közvetett bizonyítékot találtak a mindmáig alig ismert sötét anyag létezésére vonatkozóan - tudósít az MTI. Mindezt a Naprendszer közvetlen közelében. Az Antarktisz fölött mintegy 38 km magasságban lebegő, héliummal töltött óriási (stadion méretű) éggömbön elhelyezett NASA műszerek érdekes jelenségeket észleltek a világűrben, amelyek egyes asztrofizikusok szerint az első valódi bizonyítékok lehetnek a titokzatos sötét anyag jelenlétére vonatkozóan. A szerkezet nagy energiájú és nagy mennyiségű kozmikus sugárzást észlelt, amely a Naprendszerhez igen közeli forrásból, maximálisan 3000 fényévnyi távolságból származik. A jelenség egyik lehetséges magyarázataként John Wefel, a Louisianai Állami Egyetem csillagásza azt az elméletet adta, hogy az észlelt elektrontömeg az ún. sötét anyag részecskéinek ütközését követően keletkezett a részecskék kölcsönös megsemmisülésekor.

Tuti menü