Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászati hírek, cikkek képes leírás: Mi történik - Váratlan [2. oldal]
részletek »

Csillagászati hírek, cikkek: Mi történik - Váratlan [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Csillagászati hírek, cikkek
Keresés
Találatok száma - 23 db
Mi történik, ha egy óriáscsillag felrobban?

Mi történik, ha egy óriáscsillag felrobban?

Bár egy évekkel ezelőtt született elmélet leírja, hogyan nézhet ki egy a Napnál több százszor nagyobb csillag robbanása, egészen mostanáig nem sikerült megfigyelni magát az eseményt. Egy nemzetközi csillagász csapat több mint másfél éven át kísért figyelemmel egy szupernóvát és eredményeik remekül passzolnak az elmélethez, ami ezáltal befolyásolhatja ismereteinket a csillagok méretének természetes korlátaitól kezdve a világegyetem fejlődéséig szinte minden területen, írja a Nature szaklap. 'Minden az egyensúlyról szól' - nyilatkozta a nemzetközi csapatot vezető dr. Avishay Gal-Yam, izraeli tudós. 'Egy csillag élete során egyensúlyban van az anyagokat befelé húzó gravitáció és a magban végbemenő nukleáris reakciókból keletkező hő kisugárzása. Az általunk ismert szupernóvákban, a Napnál tíz-százszor nagyobb csillagokban a nukleáris reakció a hidrogén-hélium fúzióval kezdődik, akárcsak a Nap esetében. A fúzió azonban tovább folyik, egyre nehezebb és nehezebb elemeket hozva létre, míg a magja vassá nem alakul. Mivel a vas már nehezen fuzionál, a reakció elhal, az egyensúly felbomlik. A gravitáció átveszi az uralmat és a csillag befelé omlik, ledobva külső rétegeit a keletkező lökéshullámokban'...

Talán egy szimulált Univerzumban élünk

Talán egy szimulált Univerzumban élünk

Miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt. Az is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel valószínűleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó elméletekről tartott előadást Paul Davies Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett Astronomy and Civilization című konferencián Paul Davies, a világszerte ismert fizikus-ismeretterjesztő is tartott előadást, "Miért éppen ideális az életnek a Világegyetem? címmel. Ez Davies legújabb könyve, A megbundázott Világegyetem (Akkord Kiadó) tárgya, amelyben az egyik alapkérdés: miért tűnik úgy, hogy "valaki" szándékosan olyan szűk paraméterek közé kalibrálta a Világegyetem fizikai törvényeit és állandóit, hogy végbemehetett az élet kialakulásához szükséges anyagfejlődés?

Új információk az Univerzumról (Kryon)

Új információk az Univerzumról (Kryon)

Tudósok, keressétek csak vissza, mikor volt utoljára olyan méretű napkitörés, amelynek az erőssége megközelítette azt, amit egy-két héttel ezelőtt tapasztaltatok? No, mikor volt? Azt fogjátok találni, hogy 1987-ben! Ó, micsoda véletlen. (Kryon humor) És itt vagytok a könyvtámaszokkal. Ez nem egy egyszerű spirituális esemény. Az egyensúly folyamatos megtartása, a bolygón az, amiért jelenleg itt vagytok. Ez a kezdete annak, amiért dolgoztatok. Ez magába foglalja az eget, a naprendszert, az összehangolást és mindezeknek az energiáját, együttvéve. Hadd áruljam el, hogy az Univerzumban mindenütt tudnak erről. A család, különböző, olyan helyeken, amit el sem tudok magyarázni nektek, mind tudnak erről. Minden isteni lény figyeli a szabad választásnak ezt a bolygóját. És ti? Nos, itt ültök és azon gondolkodtok, hogy csak, egy közönséges Ember vagytok. Újra és újra mondom nektek, közönséges, vagy nem, ezek nem közönséges idők. Öreg lelkek lettek felébresztve, előjönnek az érdeklődés középpontjában lévő bolygó rejtett tudatosságai, hogy megkönnyítsék az eljövendő dolgokat. Emberi Lények, néhányan a fátyol túloldalán várakoztok. Nem akartok leszületni, habár megtehetnétek, ebben a korban, azonnal. Hallottátok? 'Ebben a korban, azonnal...

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Újabb bizonyítékok a vízszállító üstökösök létezésére

Újabb bizonyítékok a vízszállító üstökösök létezésére

Dr. Louis A. Frank (University of Iowa) miniüstökös elmélete szerint kb. 20, egyenként 20-40 tonnás jeges üstökösmag oszlik szét a Föld légkörében percenként. Számításuk szerint 25.000 üstökös lép be a légkörünkbe naponta. Ekkora arány mellett, az üstökösök szakadatlan áramlásától néhány centiméternyi óceáni víztömegnek kellett keletkeznie minden 20.000 évben - ez elegendő ahhoz, hogy évmilliárdok alatt megtöltse az óceáni medencéket. Az elmélet sokaknak rögtön ellentmondásos volt, és azt kérdezték: miért nem figyeltek meg ilyen objektumokat korábban? Frank szerint nem csak kis méretük miatt nehéz őket megfigyelni - 7-10 méter átmérőjűek - hanem azért is, mert a jégmagnak a felső légkörbe való becsapódása során keletkező felfénylés nagyon halvány a vas- és kőmeteorokéhoz képest. Ellenérvként hozták föl, hogy ha ezek objektumok olyan népesek, nagy tömegűek és gyorsan mozgóak, mint ahogy Frank állítja, perceként egyszer a Holdba is be kellene csapódniuk, amit észlelni tudnánk. Frank válasza szerint azonban a földi vízjég töménységének 3 százalékával rendelkező anyag becsapódásának szeizmikus nyoma igen csekély.

Üstökös hordozza az élet alapkövét

Üstökös hordozza az élet alapkövét

A felfedezést, ami alátámasztja a teóriát, amely szerint egy üstökös közvetítésével érkezhetett az élet a Földre a NASA munkatársai hétfõn, az Amerikai Kémiai Társaság washingtoni éves találkozóján közölték. Korábban meteoritokban már találtunk aminosavakat, ám ez az első eset, hogy üstökösben is detektáltuk jelenlétüket' - nyilatkozta Jamie Elsila, a NASA asztrobiológusa, az üstökösben talált aminosavról szóló tanulmány vezető szerzője. A glicin nyomait egy olyan anyagmintában mutatták ki, amelyet 2004 januárjában a Wild-2 elnevezésű üstökös porából vett a Stardust amerikai űrszonda mintegy 390 millió kilométerre a Földtől. A gáz- és pormintákat aerogéllel, egy szuperhabos anyaggal gyűjtötték össze. Az anyagminta két évvel késõbb jutott el a Földre, miután az azokat tartalmazó bádogdoboz levált az űrszondáról, hogy hosszú utazása végén ejtőernyő segítségével földet érjen a utahi sivatagban...

Váratlan űrügyi nekibuzdulás

Váratlan űrügyi nekibuzdulás

A kormány légi- és űrbéli közlekedésért felelős megbízottja, Peter Heinze szerint a küldetést egy három részből álló formáció hajtaná végre, amelyet egy hordozórakéta juttatna a Hold térségébe. A rakétáról leváló leszálló egységből a landolás után előbújna egy holdjáró szerkezetet, amelynek feladta a bolygó felszínének vizsgálata lenne. A szonda a mérési adatokat egy távközlési műholdhoz - a küldetés harmadik részvevőjéhez - továbbítaná, a műhold pedig a földi központ felé. A műholdas támogatás révén a német misszió a Hold hátsó, a Földtől távolabbra eső féltekére is eljuthatna, ahol az Apollo-program 12 amerikai űrhajósa közül biztonsági okokból egy sem járt. Peter Heinze szerint a következő öt évben 1,5 milliárd eurót (404 milliárd forint) kellene fordítani a küldetésre. A program azonban munkahelyeket teremtene, megrendelésekhez juttatná az űrkutatás területén ténykedő német cégeket, nem is beszélve a tudományos, innovációs hozadékról. "Minden egyes cent jó helyre kerülne" - mondta Heinze, és emlékeztetett: egyebek között a porszívó és az akkumulátoros csavarhúzó is az űrkutatás "mellékterméke"...

Tuti menü