Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres csillagászok képes leírás - Csillagászat.tlap.hu
részletek »

Híres csillagászok - Csillagászat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Híres csillagászok
Keresés
Találatok száma - 10 db
Almár Iván

Almár Iván

A fizikai tudományok doktora c. egyetemi tanár, az Mta Csillagászati Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fő szakterülete a felsőlégkör űreszközökkel történő vizsgálata, de számos publikációja született más szakterületeken (kozmikus geodézia, asztronautikai terminológia, Seti) is. 1997-től az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Az Elte Csillagászati Tanszékén a 'Bevezetés az asztronautikába' kurzus állandó előadója. Az Iaa), Iau és a Cospar tagja. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának elnöke. 1980 óta évről évre részt vesz az Iaa nemzetközi Seti szimpóziumain meghívott előadóként, időnként szekcióelnökként, és az utóbbi években a szimpózium társszervezőjeként. 1982 óta az Iaa Seti bizottság tagja, 1984-től társelnöke. Tagja az esetleges Seti felfedezések tudományos értékelésére alakult albizottságnak is. Az Iau 51. (bioasztronómiai) bizottságának megalakulása óta tagja, 1994 óta vezetőségi tagja, a Bioastronomy szimpóziumok állandó résztvevője.

Carl Sagan

Carl Sagan

Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is. (Igen elmésen mutatja ki bennük az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metaforáit.) Amerikai csillagász, planetológus 1934 New York-1996 Seattle. Carl Sagan a Cornell Egyetem Csillagászati és Űrtudományi Tanszékének David Duncan-professzora, valamint Bolygókutatási Intézetének igazgatója volt. Döntő szerepet játszott a Mariner, a Viking (exobiológiai program) és a Voyager útjának előkészítésében, irányításában. Ezért a munkájáért megkapta a NASA 'Egyedülálló Tudományos Teljesítményért' érmét; a nemzetközi asztronautikai díjat, a Prix Galabert-t; a NASA-érmet a 'Kiemelkedő társadalmi tevékenységért' (kétszer); valamint az Amerikai Asztronautikai Társaság John F. Kennedy díját...

Charles Messier

Charles Messier

Charles Messier (Badonviller, 1730. június 26. - Párizs, 1817. április 12.) francia csillagász. 1774-ben adta ki az először a mélyég-objektumokat összefoglaló katalógusát, a Messier-katalógust, amelyet később többször kiegészített. Az ebben szereplő 110 objektum esetében többnyire a mai napig az ő jelöléseit használják a csillagászok; amely egy M betűből és egy sorszámból áll (például M42 = Orion-köd) Messier erdetileg üstökösök kutatására specializálódott, de a korabeli gyenge távcsöveken át szinte minden galaxis, planetáris köd, nyílt- és gömbhalmaz egyformán üstököshöz hasonló, elmosódott, fényes foltként jelent meg, melyeknek az valódi üstökösökkel ellentétben nem változott a helyzetük. Azért, hogy ne keverje őket össze az időnként felbukkanó és eltűnő üstökösökkel, 1764-től kezdve katalogizálta az északi égbolton látható objektumokat.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Edwin Hubble

Edwin Hubble

Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. - San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást. Az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. A modern idők egyik vezető csillagásza volt, és ő rakta le a fizikai kozmológia alapjait. Hubble megérkezése a Wilson-hegyi Obszervatóriumhoz 1919-ben nagyjából egybe esett a 100 hüvelykes Hooker Teleszkóp építésének a befejezésével. Ez volt akkor a világ legerősebb teleszkópja. Hubble 1923-1924-es megfigyelései a Hooker Teleszkóppal minden kétséget kizáróan megerősítették, hogy a korábban megfigyelt elmosódott ködfoltok nem részei a galaxisunknak. Saját maguk is Tejútrendszeren kívüli galaxisokat alkotnak. A felfedezést 1924. december 30-án közölte. Hubble osztályozta a galaxisokat tartalmuk, távolságuk, méretük és fényességük szerint...

Frank Drake

Frank Drake

A Cornell Egyetemen mérnöki, a Harvardon csillagászati diplomát szerzett. 1958 és 1963 között az NRAO Green Bank rádiótávcsövének felelős vezetője. 1959-ben részt vett a Jupiter sugárzási övezeteinek felfedezésében. 1960-ban az OZMA terv megalkotója és végrehajtója. Fontos szerepet játszott a pulzárok megfigyelésében és értelmezésében is. 1966-1968-ig a aerciboi rádióobszervatórium, majd a Nemzeti Csillagászati és Ionoszféra Központ igazgatója 1981-ig. A Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora. 1984-től a kaliforniai Santa Cruz Egyetem professzora...

Galileo Galilei

Galileo Galilei

Az olaszországi Pisa városa azzal büszkélkedhet, hogy ott született 1564. február 15-én Galileo Galilei. Tizenhét éves korában kezdte meg filozófiai, fizikai és orvostudományi tanulmányait az egyetemen, 1585-ben azonban átköltözött Firenzébe, s ott már kizárólag matematikával és fizikával foglalkozott. Tanulmányai befejeztével professzor lett Pisában, majd Firenzében. 1592-ben Padovába ment, s ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt figyelte meg, hogy a Kígyó csillagképben új csillag jelent meg, s egy év múlva el is tűnt. Akkor kezdett kételkedni Arisztotelész tanaiban, aki azt hirdette, hogy az égbolt a rajta lévő csillagokkal változatlan. Amint tudomást szerzett arról, hogy lencsék megfelelő elrendezésével távcső készíthető, s azzal a távoli tárgyak közelebb hozhatók, maga is nekilátott, és összeállított egy gyűjtő-és szórólencséből álló távcsövet, amit ma Galilei-féle távcsőnek hívunk. Valószínűleg ő volt az első tudós, aki ezt az eszközt az égboltra irányította. Megfigyelte vele a Hold felszínét, felfedezte a holdkrátereket, észrevette, hogy a Nap felületén foltok mozdulnak el, a Vénusz pedig úgy váltogatja a fázisait, mint a mi Holdunk. Legizgalmasabb élménye azonban a Jupiter négy holdjának megpillantása lehetett...

Hipparkhosz

Hipparkhosz

Hipparkhosz (Kr. e. 160 körül - Kr. e. 125 körül) görög csillagász. Rodosz szigetén és Alexandriában tanított. Ptolemaiosz Klaudiosz szerint szorgalmas és igazságszerető férfi volt, aki nagyon sokat utazott. Munkáiból csak az Aratosz, illetve az Eudoxosz Phainomena-ihoz írott, három könyvre terjedő kommentárjai maradtak fenn. Többi munkáinak csak a címét ismerjük, így a Peri megeithón kai aposzthématónhéliou kai szelénón biblia duo-nak, a Peri thé tón aplanón szüntaxenón kai tou kataszteriszmon-nak, a Peri thé pragmateié thé ek kükló eutheió-nak (12 könyvben), valamint a Peri thou eniasziou kronou-nak. Kora csillagászai fölé szigorú munkamódszerei és felfedezései helyezik. Ő állapította meg először, hogy a Föld a látszólag a Naptól vont körnek nem a kellő középpontjában fekszik, tőle ered a napéjegyenlőség évenkénti precessziójának (Nyugat felé haladásának) meghatározása, s tőle való az akkori időben szinte istentelennek látszó kísérlete, az összes álló csillagokat jegyzékbe szedni.

Johannes Kepler

Johannes Kepler

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, Baden-Württemberg, Németország, 1571. december 27. - Regensburg, Bajorország, Németország, 1630. november 15.): német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznekJohannes Kepler 1576. december 21-én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban (kb. szabad királyi város). Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást. 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de - mivel ismert volt matematikai tehetsége - a Grazi Egyetemre meghívták matematikát és csillagászatot tanítani 1594 áprilisában (23 éves volt ekkor). Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicum-ban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, a dodekaéder, az ikozaéder tartja a távolságot.

Nikolausz Kopernikusz

Nikolausz Kopernikusz

Kopernikusz, Nikolausz (latin), német-porosz dialektusban Niklas Koppernigk vagy Coppernick (saját írásmód), lengyelül Mikolaj Kopernik, (szül. 1473. febr. 19. Torun, Lengyelország - megh. 1543. máj. 24. Frauenburg, Kelet-Poroszország [ma Frombork, Lengyelország]), lengyel csillagász. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül napi mozgást, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez. Ez a gondolat jelentős hatással volt a tudományra és a filozófiára a következő századokban. Ettől kezdve a Földet már nem tekinthették a világegyetem középpontjának, hanem mint egy a többi égitest között, matematikai leírás tárgyává lett. Kopernikusz egyetemi tanulmányait Lengyelországban, Krakkóban (1491-94?), és Olaszországban, Bolognában és Padovában (1497-1503) folytatta, 1503-ban kánonjogi doktorátust szerzett a Ferrarai Egyetemen. A lengyelországi Frauenburgban 1497-ben a székesegyház kanonokjává választották, ez a tisztség élete végéig anyagi biztonságot nyújtott.

Hirdetés
William Herschel

William Herschel

William Herschel (1738-1822) a mai modern csillagászat megalapozója. Szinte a mai asztrofizika minden fontosabb területéhez hozzátett valamit. Elsőként ő kezdte módszeresen, a csillagok eloszlásának vizsgálatával feszegetni galaktikus csillagvárosunk, a Tejútrendszer mibenlétének kérdését, és ő ismerte fel először, hogy egy valamiféle karokkal-nyúlványokkal rendelkező ovális térrészben eloszló csillagok rendszere a Tejút!

Tuti menü