Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Csillagászat képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
1961: Jurij Gagarin űrutazása

1961: Jurij Gagarin űrutazása

Az átlagember számára a világűr olyan meg- és felfoghatatlan, érzékelhetetlen valami, ami ellen a józan ész joggal berzenkedik. Mert mi az, hogy ott nincs semmi?! Pontosabban: a Semmi van odakint. Az általunk itt megénekelt Apollo-11 holdraszállása nem véletlenül borzolta fel annyira a konteósok idegrendszerét. A világűr meghódítása hivatalos forgatókönyveinek megkérdőjelezése azonban nem az amerikaiak fegyvertényével kezdődött. Számtalan (na jó: számos) jel arra utal, hogy a jóképű, mosolygós orosz szovjet repülőhadnagy (mit beszélek itt összevissza: őrnagy!) története, mint az első ember a világűrben teória nem olyan kerek, mint az alany koponyája, vagy a Vosztok-1 kabinja. Lássuk tehát, mi a helyzet Gagarin sztorijával...

1969: Neil Armstrong holdalépése

1969: Neil Armstrong holdalépése

Neil Alden Armstrong (Wapakoneta (Ohio állam), 1930. augusztus 5. -) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát. Vadászrepülős volt a koreai háborúban, majd a NASA kiválasztotta, így 1962-ben, a második amerikai csoportban kezdte meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo-11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

1980: Farkas Bertalan űrutazása

1980: Farkas Bertalan űrutazása

Farkas Bertalan az első magyar űrhajós a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Gyulaházán született 1949. augusztus 2-án. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülésbe a nyíregyházi sportreptéren kóstolt bele és három évfolyamtársával közösen elhatározták, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkeznek. Hármuknak sikerült.1967-69-ig a Szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, 1970-71-ben a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a légierő tisztje. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1976-ban ajánlotta fel a Szovjetunió, hogy repülhetnek más országok űrhajósai is. A kezdeti 95 jelöltből 36 fő volt alkalmas előzetesen, majd a 27 megjelent pilótából 7 főt jelöltek ki, és Csillagvárosba csak négyen utaztak köztük Farkas Bertalan és Magyari Béla...

Csillagászat magazin hírek
Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön
Először figyeltek meg hegyomlást... Soha nem látott jelenséget figyelt meg az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, ahol az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport - melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa...
Megkezdődött a holdutazásra is alkalmas orosz Fegyeracija űrhajók építése
Megkezdődött a holdutazásra is alkalmas... Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdődött a Fegyeracija...
Űrhajósokat toboroz a holdutazáshoz a Roszkoszmosz
Űrhajósokat toboroz a holdutazáshoz a... Nyílt pályázaton keres űrhajósokat a holdutazáshoz a Roszkoszmosz - jelentette be...
2013-ban a csillagászat átlépheti határait

2013-ban a csillagászat átlépheti határait

A valaha észlelt legtávolabbi kozmikus robbanás tökéletes célpontja lehet a James Webb Űrtávcsőnek, állítják a Hubble utódján dolgozó tudósok. A gamma sugarú kitörés legalább 13 milliárd fényévnyi távolságban zajlott le, ami olyan távoli, hogy a jelenleg üzemben levő távcsövek bőven képességeik maximumát súrolták ahhoz, hogy akárcsak a legcsekélyebb információval szolgálhassanak az eseményről. A NASA a 2013-ban pályára állítandó James Webb űrtávcsövével pontosan a kozmosz ezen birodalmának rendkívül részletes tanulmányozását tűzte ki céljául. Ahhoz hogy ilyen messzeségekbe kémleljen, az obszervatórium az amerikai űrügynökség legnagyobb és technikailag legtöbb kihívást maga mögött tudó teleszkóp küldetése lesz. Elsődleges tükre 6,5 méter átmérőjű, közel háromszor szélesebb, mint a Hubble-é.

A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009

A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessüka csillagászat eredményeit. Négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre, és a teleszkóppal történő legelső távcsöves megfigyeléseket elsősorban Galilei nevéhez kötjük. Amint az általában lenni szokott a nagy újítások esetében, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket, azonban Galileo Galilei volt az, aki a leghatásosabban interpretálta a távcsőben látottakat. Megfigyelései Kopernikusz napközéppontú világképét igazolták. A Hold korábban nem ismert felszíni alakzatai, a Vénusz fázisváltozásai, a Jupiter holdjai és a Nap foltjai mind-mind egy új világ felfedezésének első lépéseit jelentették, mégpedig egy olyan világét, melynek immár nem az apró Föld a középpontja.

Hirdetés
A fekete lyuk titka

A fekete lyuk titka

Állítólag a fekete lyukak fejtetőre állíthatnak mindent, amit a valóságról tudunk. Hatalmas sűrűségüknél fogva elgörbítik az időt és a teret, és nem lehetetlen, hogy közvetlenül más naprendszerekhez kapcsolódnak. Mi hát a valóság? Hosszú évek óta folyik a vita a tudósok között, hogy a fekete lyukak léteznek-e, és milyen törvények érvényesülnek a belsejükben. A vita lebilincselő, különösen annak fényében, hogy igazolódni látszik: a tudományos fantasztikum nagy része valójában tudomány lehet. De mi pontosan a fekete lyuk? Olyan terület, amit egy önmagába összeroskadó csillag ural, amelybe anyag került, de amelyből semmi sem lép ki, még a fény sem. A fekete lyuk belsejében nincs fent vagy lent, nincs jobb vagy bal, valamint az idő és a tér szabályai is megváltoznak. Azt az űrutazót, aki elég szerencsétlen ahhoz, hogy egy fekete lyukba essen, a hatalmas gravitáció magába szippantaná és összeroppantaná. A fekete lyuk körül ugyanis van néhány kilométer átmérőjű tartomány, ahol a gravitációs vonzás erősebb, mint az univerzum bármely más részén, és semmi sem szökhet meg innen.

A fekete lyukak

A fekete lyukak

Egy szép, tiszta éjszakán, ha a városból felnézünk az égboltra, több tucatnyi csillagot látunk. Ha kimegyünk egy távoli fényektől mentes mezőre, akkor ez a szám több ezerre növekszik. Ha mindezt egy közepes távcsővel tesszük meg, akkor a szám máris milliós nagyságrendűre ugrik. Bár az égbolt rengeteg csillagát ismerjük és az egyre szaporodó földi és űrtávcsövek segítségével ez a szám napról napra nő, de a legrejtélyesebbek azon csillagok, amelyeket nem láthatunk: a fekete lyukak.

A feketelyukak ütközésének következményei

A feketelyukak ütközésének következményei

Egy új modell szerint olyan szuper-nagytömegű fekete lyukak is létezhetnek, amelyeket eredeti helyzetükből egy hozzájuk hasonló társuk lökött ki. Az objektumokat a hozzájuk szororsan kötődő csillagok kísérik, hiperkompakt csillagrendszereket létrehozva. Többmillió naptömegű fekete lyukak mozoghatnak az űrben, mindössze néhány csillaggal körülvéve. Társaikhoz hasonlóan egykor ezek is galaxisok centrumában voltak, azonban onnan kilökődtek, és azóta csillaghalmazként kóborolnak. Az ilyen egzotikus objektumok létezésének lehetőségére David Merritt (Rochester Institute of Technology), Jeremy Schnittman (Johns Hopkins University) és Stefanie Komossa (Max-Planck-Institute for Extraterrestrial Physics) számításai mutattak rá. Feltehetőleg több ilyen objektumot meg is találtak már, csak eddig nem ismerték valódi természetüket.

A leggyengébb napciklus jön 1928 óta

A leggyengébb napciklus jön 1928 óta

Mágneses aktivitásának legenyhébb ciklusába lép a Nap, ami kevesebb napkitörést és korona-anyagkidobódást jelent, jósolták a tudósok egy pénteki telekonferencián. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatalának (NOAA) Űridőjárás Előrejelző Központja által összehívott, naptudósokból álló nemzetközi bizottság jelentése szerint a ciklus 2008 decemberében kezdődött és 2013 májusában éri el csúcspontját. A naptevékenység legutóbb 1928-ban került hasonló nyugalmi állapotba. A Nap mágneses tevékenységeinek viharai röntgensugarakat, UV fényt és több milliárd tonna töltéssel rendelkező részecskét lövellnek ki az űrbe és a Föld irányába. Ezek a kitörések veszélyt jelentenek a földi elektromos és kommunikációs hálózatokra, a műholdakra és az űrsétát végző űrhajósokra egyaránt.

Hirdetés
A naprendszer bemutatása

A naprendszer bemutatása

Fedezze fel Naprendszerünket! Egy olyan bolygón élünk, amely elképzelhetetlenül hosszú ideje (4600 millió éve) rója pájáját a nap körül. A többi bolygó is ellipszis pályán kerüli meg a csillagunkat. A Merkúr és a Vénusz közelebb, A Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz távolabb van a Naptól, mint a Föld. Néhány planéta kisebb átmérőjű, mint a Föld, de a többségük nagyobb nála. A Merkúr és a Vénusz néhány hét és hónap alatt kerüli meg a napot. Földünknek ehhez nagyjából 365 napra van szüksége. A többi bolygó keringésiideje tovább tart. A Nap nélkül a Föld élettelen világ lenne, csillagunk sugárzó energiájának köszönhetően született az élet. Több bolygónak holdja is van, körülöttünk egy kering. Az óriásbolygók körül több tucatot láthatunk. A nap, a nagybolygók, a holdak, a kisbolygók az üstökösök és a meteorok azok, amelyek a nap családját, a Naprendszert alkotják.

A Tejútrendszer morfológiája

A Tejútrendszer morfológiája

Napunk a Galaxis síkjában helyezkedik el, annak középpontjától kb. 8 kpc távolságra. Mivel a Naprendszerrel együtt a Föld is a síkban van, így nehéz a Földről belátni Galaxisunk egyes részeit, valamint feltérképezni, hogy tulajdonképp milyen típusú galaxisban is élünk. A csillagászok mégis bizonyos módszerekkel képesek modellt alkotni Galaxisunk struktúrájáról, ilyenek például a csillagszámlálásos megfigyelésekből származó adatok, különböző távolságindikátorokból kapott információk analízise, stb. A modell egyes részletei még jelenleg is bizonytalanok, de elég jól leírja Galaxisunk szerkezetét.

A világegyetem

A világegyetem

Nézz fel az égboltra. Minden, amit látsz, a legfényesebb csillagtól a leghalványabb galaxisig ugyanannak a világegyetemnek a része. A világegyetemben több mint tizenöt-milliárd fényév távolságra lévő dolgokat is láthatunk. Egy fényév az a távolság, amit a fény tesz meg egy év alatt - több mint 9.4 billió (9,400,000,000,000) kilométer! Ez annyit tesz, hogy több mint 142,000,000,000,000,000,000,000 km távol lévő objektumokat is látunk! A világegyetem tehát hatalmas hely.

A világegyetem titkai

A világegyetem titkai

Sokan mondják, hogy ami elmúlt, azzal nem érdemes foglalkozni; összpontosítsunk inkább a jelenre és a jövőre. Ebben nyilván sok igazság van. Esetünkben azonban fel kell vázoljuk világképünk rövid történetét. Tesszük ezt azért, mert a múlt - ma is itt van. Hiszen nincs igazunk, ha elnézően mosolygunk azon, hogy úgy 3-4000 évvel ezelőtt élt elődeink miként látták a világot és magukat a világban. Hiszen a ma élő hatmilliárd ember döntő többsége lelkében, gondolataiban ma is tévesen az ókori világkép él.

A világűr meghódítása

A világűr meghódítása

1957 októberében egy fényes gömb jelent meg az égen, amitől Amerika pánikba esett. Nem mintha a repülő tárgy ismeretlen eredetű lett volna - ezt a gömböt a Szovjetunió küldte a világ­űrbe, megelőzve az amerikaiakat az űr felfedezésében. A válasz nem sokat váratott magára: szinte napra pontosan egy évvel később megalakult a mára már 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató és több milliárd dollár költségvetésű űrügynökség, a NASA.

Almár Iván

Almár Iván

A fizikai tudományok doktora c. egyetemi tanár, az Mta Csillagászati Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fő szakterülete a felsőlégkör űreszközökkel történő vizsgálata, de számos publikációja született más szakterületeken (kozmikus geodézia, asztronautikai terminológia, Seti) is. 1997-től az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Az Elte Csillagászati Tanszékén a 'Bevezetés az asztronautikába' kurzus állandó előadója. Az Iaa), Iau és a Cospar tagja. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának elnöke. 1980 óta évről évre részt vesz az Iaa nemzetközi Seti szimpóziumain meghívott előadóként, időnként szekcióelnökként, és az utóbbi években a szimpózium társszervezőjeként. 1982 óta az Iaa Seti bizottság tagja, 1984-től társelnöke. Tagja az esetleges Seti felfedezések tudományos értékelésére alakult albizottságnak is. Az Iau 51. (bioasztronómiai) bizottságának megalakulása óta tagja, 1994 óta vezetőségi tagja, a Bioastronomy szimpóziumok állandó résztvevője.

Amatőr csillagászat fogalma

Amatőr csillagászat fogalma

Az amatőrcsillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, mégis a csillagászattal komolyabban foglalkozik. A csillagászat több területén is komoly szerepük van az amatőrcsillagászoknak, munkájuk kiegészíti a szakcsillagászok munkáját. Ilyen területek például a meteor-, üstökös-, szupernóva- és változócsillagészlelés, holdfelszíni tranziens jelenségek észlelése, fogyatkozások észlelése, ismeretterjesztés, csillagászattörténet, napóraépítés. Magyarországon az amatőrcsillagász mozgalom nagyon sokat köszönhet Kulin Györgynek. A magyarországi amatőr- és szakcsillagászok egyesülete a Magyar Csillagászati Egyesület, amely szervezi az észlelések összegyűjtését, és megjelenteti a Meteor című folyóiratot, valamint a Meteor Csillagászati Évkönyvet.

Amatőr kettőscsillagászat

Amatőr kettőscsillagászat

Az Internet terjedésével egyre többször vetődött fel különböző fórumokon és személyek részéről, hogy kellene egy kettős­csilla­gokkal foglal­kozó honlapot készíteni. Ez persze nem egyszerű dolog: ki csinálja, hogyan, és főképpen milyen céllal? A feladat nagyságát talán jelzi, hogy az MCSE Kettős­csillag észlelő szak­csoport­jának e sorok írásakor nincs honlapja. 2002 őszén döntésre jutottam: a szakcsoport honlap­jának létre­hozását nem tudom vállalni, de Berkó Ernő amatőr­csillagász barátom a kettős­csillagok megfi­gyelése terén olyan minőségű észlelő munkát végez CCD kamerával, amit világ­szinten is jegyeznek (mérései 2002-től a Washington Double Star Catalog oldalain is megje­lennek). Megkezdtem tehát a munkát...

Tuti menü