Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Amatőrcsillagászat - Csillagászat [2. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Amatőrcsillagászat - Csillagászat [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Amatőrcsillagászat és műszaki megoldások

Amatőrcsillagászat és műszaki megoldások

Tamás amatőr csillagász észlelései és gondolatai. Folyamatosan frissülő írások az amatőr csillagászatról és csillagászokról. A szerkesztő gondolata a honlapról: 'Lelkes, újrakezdő amatőrcsillagászként megosztanám tapasztalataimat, gondolataimat más, hasonló érdeklődésű emberekkel. :-) Ugyan akkor kihasználnám a lehetőséget, hogy műszaki dolgokról is írjak, úgymond szakmázzak. Gépészmérnöki és automatizálási lehetőségek.'

Amatőrcsillagászat portál

Amatőrcsillagászat portál

Tapasztalatok, vélemények, tesztek. Az amatőrcsillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, mégis a csillagászattal komolyabban foglalkozik. A csillagászat több területén is komoly szerepük van az amatőrcsillagászoknak, munkájuk kiegészíti a szakcsillagászok munkáját. Ilyen területek például a meteor-, üstökös-, szupernóva- és változócsillagészlelés, holdfelszíni tranziens jelenségek észlelése, fogyatkozások észlelése, ismeretterjesztés, csillagászattörténet, napóraépítés.

Andromeda-galaxis

Andromeda-galaxis

A az északi égbolt legnagyobbnak látszó galaxisa (eltekintve a Tejúttól) az Androméda-galaxis (Messier 31-ként is hivatkoznak rá). Szabadszemmel is látható, kiterjedése 3 fok, a telehold átmérőjének hatszorosa. A felfedezés: Mivel az M31 szabadszemmel is látható, elég korán ismertté vált. Az első írásos hivatkozás a perzsa csillagásztól, Abd al-Rahman al-Sufi-tól származik, az első századból. A galaxis első dokumentált távcsöves megfigyelését Simon Marius német csillagász végezte 1612-ben. Messier, aki természetesen felvette katalógusába az Androméda-galaxist és egyik kísérőjét 1764-ben, hibásan Mariust jelöli meg a galaxis felfedezőjének, mert nem ismerte al-Sufi munkásságát. A galaxis másik kísérőjét, az M110-et egymástól függetlenül fedezte fel Messier 1773-ban és Caroline Herschel (William Herschel húga) 1783-ban.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Asynx Planetarium

Asynx Planetarium

Csillagképek, bolygók, koordináták és idők beállítása: a fontosabb adatok megtalálhatóak az ingyenes planetárium-szoftverben. A szoftver ingyenesen letölthető és használható. A mérete 1,44 Mb, fejlesztő: Asynx Software Inc.

Asztrofizika - Wikipédia

Asztrofizika - Wikipédia

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. Vizsgálja a csillagok, fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai folyamatokra, például energiatermelésükre. A csillagok fizikai tulajdonságait az ún. állapothatározókkal jellemezhetjük. Ezek olyan fizikai adatok, amelyek a csillag egészére jellemzők. Értékük a csillag teljes belső felépítésétől függ, és aránylag hosszú időn keresztül változatlan. Valamely állapothatározó az idő során csak akkor változik meg, ha a csillag belső szerkezetét érintő folyamatok mennek végbe. Az ilyen, közvetlenül nem észlelhető folyamatokban mutatkozik meg a csillag fejlődése. Az állapothatározók e fejlődés nyomon követésében fontosak.

Asztrofizika fogalma

Asztrofizika fogalma

Asztrofizika - a csillagászatnak az égitestek és kozmikus jelenségek fi­zi­kai természetével foglalkozó területe, amely magában foglalja a bolygók, a csil­la­gok (és csillaghalmazok), a csillagközi anyag, a galaxisok (és ga­laxis­hal­ma­zok) tulajdonságainak, szerkezetének és időbeli viselkedésének vizs­gá­la­tát. Az asztrofizika a csillagászati megfigyelésekre - az elektromágneses sugárzás által hordozott információkra, valamint kozmikus eredetű ré­szecs­kék észlelésére - támaszkodik. A 20. sz. végére az elektromágneses színkép valamennyi tartománya elérhetővé vált a csillagászat számára: az optikai és rádiócsillagászat mellett így kialakult az infravörös, az ultraibolya, a röntgen- és a gammacsillagászat is. Az egyes égitestekről vagy kozmikus jelenségekről végzett valamennyi megfigyelés magyarázata is az asztrofizika feladata...

Az állandó állapotú világegyetem elmélete

Az állandó állapotú világegyetem elmélete

Az angolul 'steady state'-nek keresztelt elmélet az 50-es - 60-as évek széles körben elfogadott elmélete volt. Ez érthető is. A Világegyetem születését a lehető legegyszerűbb módon magyarázta: nem magyarázta. Hermann Bondi, Thomas Gold és Fred Hoyle, a Cambridge Egyetem asztrofizikusainak elméletében a kezdet és a vég fogalma ismeretlen; szerintük az Univerzum végtelen hosszú ideje létezik és a jövője is végtelen. Azt feltételezik, hogy a Világegyetem örökkön-örökké változatlan marad. Hogyan lehet ez? Hiszen tudjuk, hogy a Világegyetem folyamatosan tágul, így ha az Univerzumban fellelhető anyag mennyisége állandó volna, akkor a sűrűségnek természetesen csökkennie kellene. A sűrűség csökkenése azonban ellentmondana a Világegyetem változatlanságával. Az új hipotézis megalkotói erre is találtak magyarázatot.

Az elméleti asztrofizika fizikai alapjai

Az elméleti asztrofizika fizikai alapjai

Elméleti asztrofizika fizikai alapjai jegyzet az I. éves csillagász mesterszakos hallgatók számára. Az oldal vázlatosan magyarázza el az elméleti asztrofizikai alapokat. A jegyzet PDF formátumban tölthető le.

Az Univerzum fejlődése

Az Univerzum fejlődése

A honlap a világegyetem megfigyelhető tulajdonságainak számbavétele alapján próbál elméletet kialakítani annak fejlődésére, figyelmen kívül hagyva az elfogadott elméleteket, a hivatalos tudományos véleményeket. A matematikai levezetések helyett inkább a logika alkalmazásával próbál magyarázatot találni. Ujragondolja a fizika néhány olyan törvényét ami kapcsolatos a gravitációval, a relativitáselmélettel.

Hirdetés
Bajai Csillagvizsgáló

Bajai Csillagvizsgáló

A Bajai Csillagvizsgáló honlapja. Bemutatások: Minden pénteken! Borult időben 19 órától 21 óráig filmvetítés, képnézegetés, csillagászati előadás. Derült időben 19 órától 23 óráig távcsöves bemutatás. A csillagászat nemzetközi évére való tekintettel idén nagyobb hangsúlyt kapnak a szabad ég alatti távcsöves bemutatások is, de természetesen emellett nem lesznek elhanyagolva a csillagászat elméleti hátterét megismerni vágyók sem. Borult idő esetén előadásokkal, filmvetítésekkel várunk minden kedves Érdeklődőt! Szó lesz naprendszerünkről, azon belül magáról a Napról, a bolygókról és egyéb kis égitestekről, a csillagok működéséről, a galaxisok fajtáiról, felépítésükről és sok egyéb témáról, valamint az aktuális csillagászati jelenségekről, eseményekről, a csillagászat legfrissebb eredményeiről.

Barna törpe

Barna törpe

0,08 naptömegnél kisebb tömegű égitestek. A csillagfejlődési elméletek szerint, amennyiben a kialakuló objektum a fenti tömeget nem éri el, akkor benne atommagfúzió nem indulhat meg, vagyis nem válik igazi; csillaggá. Kialakulásuk után egy ideig a barna törpék energiája infravörös sugárzás formájában szabadul fel. Az energia a gravitációs összehúzódásból származik. Felszíni hőmérsékletük körülbelül 2000 °C. Nagyjából Jupiter méretűek, de születésük - ellentétben az óriásbolygóéval - csillagközi por- és gázfelhőkben történik.

Bika csillagkép

Bika csillagkép

A Bika a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképe. Noha kevesebben ismerik, mint a közeli Oriont, a benne lévő Fiastyúk révén - véleményem szerint - az ismertebb csillagképek közé tartozik. A Fiastyúk érdekessége - sajnos negatív értelemben -, hogy érthetetlen módon többen a Göncölszekérrel tévesztik össze. A Bika novemberben 19 óra után a keleti égbolton látszik - kevéssel a kelése után. Az Orion és a Perseus között, a Tejút sávjához közel terül el. Benne található az égbolt két legfényesebb csillaghalmaza több halvány társukkal együtt, és egy szupernóva-maradvány is.

Bolygó háttérképek

Bolygó háttérképek

Jó felbontású háttérképek a naprendszerünk bolygóiról. A képek miniatűrjeire kattintva nagyobb méretben is megtekinthetjük őket, ha megtetszik egy kép, lementhetjük a számítógépünkre, vagy beállíthatjuk háttérképként.

Carl Sagan

Carl Sagan

Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is. (Igen elmésen mutatja ki bennük az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metaforáit.) Amerikai csillagász, planetológus 1934 New York-1996 Seattle. Carl Sagan a Cornell Egyetem Csillagászati és Űrtudományi Tanszékének David Duncan-professzora, valamint Bolygókutatási Intézetének igazgatója volt. Döntő szerepet játszott a Mariner, a Viking (exobiológiai program) és a Voyager útjának előkészítésében, irányításában. Ezért a munkájáért megkapta a NASA 'Egyedülálló Tudományos Teljesítményért' érmét; a nemzetközi asztronautikai díjat, a Prix Galabert-t; a NASA-érmet a 'Kiemelkedő társadalmi tevékenységért' (kétszer); valamint az Amerikai Asztronautikai Társaság John F. Kennedy díját...

Charles Messier

Charles Messier

Charles Messier (Badonviller, 1730. június 26. - Párizs, 1817. április 12.) francia csillagász. 1774-ben adta ki az először a mélyég-objektumokat összefoglaló katalógusát, a Messier-katalógust, amelyet később többször kiegészített. Az ebben szereplő 110 objektum esetében többnyire a mai napig az ő jelöléseit használják a csillagászok; amely egy M betűből és egy sorszámból áll (például M42 = Orion-köd) Messier erdetileg üstökösök kutatására specializálódott, de a korabeli gyenge távcsöveken át szinte minden galaxis, planetáris köd, nyílt- és gömbhalmaz egyformán üstököshöz hasonló, elmosódott, fényes foltként jelent meg, melyeknek az valódi üstökösökkel ellentétben nem változott a helyzetük. Azért, hogy ne keverje őket össze az időnként felbukkanó és eltűnő üstökösökkel, 1764-től kezdve katalogizálta az északi égbolton látható objektumokat.

Csillagászat - Index Fórum

Csillagászat - Index Fórum

Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény. Alternatív tudósok ('kérésre bármit tagadok, cáfolok') a szomszédos topikokban keressenek menedéket! Tiszta eget!

Csillagászat - Wikipédia

Csillagászat - Wikipédia

A csillagászat vagy asztronómia - a szó eredete szerinti jelentése a csillagok törvényei - a földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, mely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik, szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

Tuti menü