Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Encyclopedia - Google [4. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Encyclopedia - Google [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Encyclopedia Galactica

Encyclopedia Galactica

Ingyenes, valamint bővíthető csillagászati térkép, melyben teljes leírást találhatunk az adatbázisában szereplő bolygókról és csillagokról. Képek és csillagjelek egyaránt megtalálhatóak a szoftverben, amit a készítők honlapjáról további kiegészítőkkel és legfrissebb adatokkal bővíthetünk.

Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület

Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület

Az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület Magyar nyelvű honlapja az alábbi témakörökkel várja a látogatóit: egyesületi hírek, programajánlat, távcsövek, csilagászai hírek, közösségi élet és fotógaléria.

Extragalaktikus Asztrofizika

Extragalaktikus Asztrofizika

Extragalaktikus Asztrofizika bemutatása. Az előadás nagyobbik része (mintegy háromnegyede) a galaktikus dinamika tárgykörével foglalkozik: az ütközésmentes Boltzmann-egyenlettel, az elliptikus galaxisok szerkezetével, majd pedig a spirálgalaxisok tányérjának vertikális és horizontális felépítésével. Az utolsó három előadás szemelvényszerűen tér ki az extragalaktikus asztrofizika héhány kérdésére: a nagyléptékű szerkezetre, a galaxishalmazokra és a kvazárokra.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Fehér törpe

Fehér törpe

A fehér törpe állapot csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma. A fehér törpecsillagok a csillagászat szemszögéből "A" színképosztályú, a Nap abszolút fényerősségének tizedével, századával fénylő csillagok, melyeket gyakran planetáris köd vesz körül. A fehér törpe körüli planetáris köd a megelőző, vörös óriás állapot külső légkörének maradványa, mely a csillagmag gravitációs összehúzódása után marad vissza. A részecskefizika szemszögéből a fehér törpe nagy nyomású anyagkoncentráció, melyben az elektrongáz kvantumfizikailag degenerált formában van jelen. Az anyag ilyen állapotában az elektrongáz további gravitációs összenyomódását a Pauli-féle kizárási elv akadályozza meg, mely szerint egy atompályán csak két (éspedig ellenkező spinállapotú) elektron tartózkodhat.

Fekete lyukak

Fekete lyukak

A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve. Ennél azonban többről van szó: mivel a fekete lyukakból sem anyag, sem energia nem távozhat el, semmilyen információnk nincs a benne zajló folyamatokról. Határvonalukat ezért eseményhorizontnak nevezzük. A fekete lyukakban a gravitáció minden más erőt felülmúl, s az anyag egy számunkra ismeretlen, végtelenül sűrű állapot felé omlik össze, amit szingularitásként írhatunk le. A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.)

Felfoghatatlan fekete lyukak

Felfoghatatlan fekete lyukak

A fekete lyuk olyan égitest, amelynek a felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Létezésüket az általános relativitáselmélet jósolta meg. Fekete lyuk keletkezik akkor, ha egy véges tömeg a gravitációs összeomlásnak nevezett folyamat során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül össze. Ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erő minden más anyagi erőnél nagyobb lesz, s az anyag egyetlen pontba húzódik össze. Ebben a pontban bizonyos fizikai mennyiségek (sűrűség, téridő-görbület) végtelenné válnak...

Fénynél gyorsabb űrutazás

Fénynél gyorsabb űrutazás

Egy elméleti modell alapján nem kizárt, hogy a távoli jövőben az űrhajók egy külső megfigyelő szemszögéből fénysebességgel vagy annál gyorsabban is utazhatnak. A Star Trek rajongók jól ismerik a "warp drive" kifejezést, ami azt jeleni, hogy az űrhajó körül megváltozik a téridő szerkezete, és ennek révén a fénysebességet közelítő sebesség is elérhető, akár meg is haladható. Egy modell szerint a fantasztikum idővel akár valósággá válhat. Einstein relativitáselmélete alapján egy űrhajónak a fénysebesség megközelítéséhez egyre nagyobb energiára van szüksége, amint gyorsul, és az eléréséhez végtelenül sok energia kellene. Túllépni pedig a fénysebességet nem lehet - ezért az űrhajózási szakemberek még a távoli jövően is csak a fénysebességnél lényegesen lassabb utazással számolnak. Ugyanakkor létezik egy elméleti lehetőség, amelyben az űrhajó egy külső ponthoz viszonyítva mégis átlépi ezt a határt, azonban a szűkebb környezetéhez képest a kritikus érték alatt marad. Ebben az esetben az űrhajó körül deformálódik a téridő, és ez az átalakult zóna mozog rendkívül gyorsan.

Föld

Föld

A Holdra utazó űrhajósok elé a képen látható látvány tárult. Ott ilyennek látták bolygónkat, amelyet még a középkorban is sokáig laposnak hittek lakói, akár egy tányért, és sokáig úgy vélték, hogy a világ közepe. A XV. században Kopernikusz jött rá, hogy a Föld a számtalan közül csak egyetlen bolygó a kozmikus óceánban. Az különbözteti meg leginkább a Naprendszer többi égitestétől, hogy a felszínén fejlett élet alakult ki. Itt születtünk mi is, ez a bolygó az otthonunk. Vigyázzunk rá! Felületének több mint kétharmadát víz borítja. Ez tette lehetővé évmilliárdokkal ezelőtt, hogy kialakuljon az élet. A mai szárazföldek körülbelül kétszáz millió éve még egységet alkottak, ám az akkori őskontinens széttöredezett, darabjai azóta is évente pár centiméterrel arrébb csúsznak. A kéregmozgások miatt mindenfelé magas hegységek, mély repedések tarkítják a kontinenseket...

Frank Drake

Frank Drake

A Cornell Egyetemen mérnöki, a Harvardon csillagászati diplomát szerzett. 1958 és 1963 között az NRAO Green Bank rádiótávcsövének felelős vezetője. 1959-ben részt vett a Jupiter sugárzási övezeteinek felfedezésében. 1960-ban az OZMA terv megalkotója és végrehajtója. Fontos szerepet játszott a pulzárok megfigyelésében és értelmezésében is. 1966-1968-ig a aerciboi rádióobszervatórium, majd a Nemzeti Csillagászati és Ionoszféra Központ igazgatója 1981-ig. A Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora. 1984-től a kaliforniai Santa Cruz Egyetem professzora...

Hirdetés
Fúzió az Univerzumban: amikor egy óriáscsillag meghal

Fúzió az Univerzumban: amikor egy óriáscsillag meghal

Székely Péter , Szegedről, és Benedekfi Örs, a németországi Garchingban lévő Európai Fúziófejlesztési Egyezmény (European Fusion Development Agreement, EFDA) munkatársa azt vizsgálja, hogy hogyan hal meg egy csillag és milyen hatással lenne a földi életre egy közeli szupernova-robbanás. 1987. február 23-án reggel 7.35-kor egy kilométerrel a földfelszín alatt a Kamiokande II japán neutrínó detektor egy másodperc alatt 11 neutrínót észlelt. Ez nem tűnik megrázó hírnek, azonban tudnunk kell, hogy nagyon nehéz megfigyelni a neutrínókat, mert alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. A detektor általában csupán néhány, Napból érkező neutrínót észlel naponta, így az aránylag sok neutrínó észlelése különleges eseményre utalhat: valahol az Univerzumban meghalt egy óriáscsillag...

Galaxis - Wikipédia

Galaxis - Wikipédia

A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei. Egy tipikus galaxis tízmillió és ezermilliárd közötti számú csillaggal rendelkezik, és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, nyílthalmaz, gömbhalmaz és köd található. A legtöbb galaxis átmérője több ezertől több százezer fényévig terjed és közöttük több millió fényév távolság a jellemző. A közöttük lévő űr nagyon jó vákuumnak tekinthető kevesebb, mint köbméterenkénti egy atommal. Feltehetően több mint százmilliárd galaxis van a Világegyetem belátható részében. A galaxis szó a Tejútrendszer görög nevéből származik (a görög γάλα, gala szó jelentése tej), a monda szerint ugyanis a Tejút a Herkulest szoptató Héra istennő szétfröccsent teje. Az extragalaxis az összes, a Tejútrendszerünkön kívüli galaxis összefoglaló neve.

Galaxis háttérképek

Galaxis háttérképek

Galaxis témakörű háttérképek a háttérképek portálon. Nemcsak galaxisokról vannak fényképek az oldalon, hanem a bolygókról és az űrhajósokról is. A képek miniatűrjeire kattintva további hasonló témakörű képek között böngészhetünk.

Galaxisok Sdss

Galaxisok Sdss

A huszadik százas elején komoly vita indult a csillagászatban a halvány, pamacsszerű objektumokról, az úgynevezett "nebulák"-ról vagy ködökről.. Néhány csillagász szerint a nebulák csillaghalmazok voltak saját galaxisunkon belül. Mások hatalmas, távoli csillagcsoportosulásnak vélték őket, melyek akár a Tejútrendszer méreteit is meghaladhatják. Végül 1924-ben Edwin Hubble amerikai csillagásznak sikerült megmérnie az (akkori nevén) Androméda-köd távolságát. A Földtől való távolságára több mint 2 millió fényévet kapott. Ez volt az első felismert galaxis.

Galaxisunk szerkezetének megfigyelése

Galaxisunk szerkezetének megfigyelése

Galaxisunk szerkezete nem csak hosszas mérések eredményeként rajzolódik ki, hanem bizonyos struktúrákat hatalmas távcsövek nélkül is megfigyelhetünk. A Naprendszerünk szomszédságában húzodó spirálkarokat egészen 6-8 ezer fényévig meglehetősen könnyen nyomon lehet követni akár binokulárral, akár szabad szemmel. Így lehetőség nyílik arra, hogy mind a középiskolások, mind az általános iskolások ne csak tankönyvből ismerjék meg Tejútrendszerünk szerkezetét, hanem saját maguk is megfigyelhessenek belőle valamit. Ez bármely (a fizikát alap vagy emelt óraszámban tanuló) osztályban vagy akár szakkörön megvalósítható egy egyszerű binokulár és egy közvilágítás által kevésbé zavart hely segítségével.

Galilei távcsöve

Galilei távcsöve

Több évvel ezelőtt jártunk Firenzében. Gondosan meg szoktuk tervezni kirándulásainkat, sorra véve a megtekinthető és megtekintendő látnivalókat. Az én listámon Galilei távcsöve állt az első helyen. Miután a turisták sokaságával elhömpölyögtünk a Pitti-palota rafaellói és tintorettói előtt, miután megcsodáltuk Dávid gipszmásolatát és a szó szoros értelmében eltátottuk a szánkat a dóm elképesztő méretű kupolája alatt, egy mellékutcában megtaláltuk a Tudománytörténeti Múzeumot. Csak elsiettünk az ősfényképezőgépek és ősbiciklik előtt, hogy egy kicsit a 'vitrin' előtt álldogálhassunk. A látvány a vártnál is egyszerűbb volt. Semmi megilletődöttség, csak egy semmitmondó latin szöveg. Egy állványra erősítve két távcső látható, közülük az egyik lehet az a nevezetes eszköz, amellyel tulajdonosa 1609-ben égitesteket vett célba. Objektívje repedten, faragott medalionba foglalva az állvány aljára volt felfüggesztve. A harmincszoros nagyítású távcső egy domború objektívból és egy homorú okulárból, tehát mindössze két lencséből áll. Az ilyen felépítésű távcsöveket ma - nem véletlenül - Galilei-féle távcsöveknek nevezzük. Nincs korrigálva semmilyen optikai hibával szemben, így képalkotása enyhén szólva csapnivaló. Ehhez járult a kor lencsegyártási gyakorlatlansága. Maga az állvány még a távcsőnél is egyszerűbb volt...

Galileo Galilei

Galileo Galilei

Az olaszországi Pisa városa azzal büszkélkedhet, hogy ott született 1564. február 15-én Galileo Galilei. Tizenhét éves korában kezdte meg filozófiai, fizikai és orvostudományi tanulmányait az egyetemen, 1585-ben azonban átköltözött Firenzébe, s ott már kizárólag matematikával és fizikával foglalkozott. Tanulmányai befejeztével professzor lett Pisában, majd Firenzében. 1592-ben Padovába ment, s ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt figyelte meg, hogy a Kígyó csillagképben új csillag jelent meg, s egy év múlva el is tűnt. Akkor kezdett kételkedni Arisztotelész tanaiban, aki azt hirdette, hogy az égbolt a rajta lévő csillagokkal változatlan. Amint tudomást szerzett arról, hogy lencsék megfelelő elrendezésével távcső készíthető, s azzal a távoli tárgyak közelebb hozhatók, maga is nekilátott, és összeállított egy gyűjtő-és szórólencséből álló távcsövet, amit ma Galilei-féle távcsőnek hívunk. Valószínűleg ő volt az első tudós, aki ezt az eszközt az égboltra irányította. Megfigyelte vele a Hold felszínét, felfedezte a holdkrátereket, észrevette, hogy a Nap felületén foltok mozdulnak el, a Vénusz pedig úgy váltogatja a fázisait, mint a mi Holdunk. Legizgalmasabb élménye azonban a Jupiter négy holdjának megpillantása lehetett...

Google Föld

Google Föld

A Google Föld segítségével bárhova elrepülhet a Földön. Nézegessen műholdképeket, térképeket, felszíneket, három dimenziós épületeket, bármit az űrben található galaxisoktól kezdve az óceánok mélyén található kanyonokig. Gazdag földrajzi tartalmakat fedezhet fel, elmentheti a bejárt helyeket és meg is oszthatja másokkal.

Tuti menü