Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Hale - Kvazárok [5. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Hale - Kvazárok [5. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Hale-Bopp-üstökös

Hale-Bopp-üstökös

Bizonyára még sokak emlékezetében élt a Hyakutake-üstökös 1996. márciusi és áprilisi tündöklése, ami megtörte a látványos üstökösök 1976 óta tartó hiányát. A természet váratlan ajándéka volt ez az objektum, hiszen a témával szorosabb kapcsolatban lévők - akkor már több mint fél éve - egy még fantasztikusabb üstökös érkezését várták. És eljött a Hale-Bopp üstökös...

Halley üstökös

Halley üstökös

Az üstökösök Naprendszerünk zabolázatlan, lázadó vándorai, úgy tűnik minden szabályra fittyet hánynak, arra mennek, amerre akarnak. Az ok, amiért így nevezik őket, az, hogy minden a Naprendszerben érvényes szabályszerűséget áthágnak. A Naprendszer összes bolygója egy irányban kering a Nap körül, az üstökösök pont ellenkező irányba haladnak. A Naprendszer összes bolygója egy síkban kering, az üstökösök ettől eltérnek kb. 18 fokkal. Itt is érvényes az a mondás, hogy a sumer időkben jól ismerték az eredetüket, mozgásukat, ez a sumer civilizáció bukásával elfelejtődött. Ma a régi ismereteket újra felfedezzük, illetve a mai ésszel megérthetők a sumer leírások.

Hatalmas csillag felrobbanását figyelték meg

Hatalmas csillag felrobbanását figyelték meg

Egy szélsőségesen fényes szupernóváról kiderült, hogy akkora csillag semmisült meg benne, amekkora ma már nem keletkezik a Világegyetemben. Az ősi objektum több mint 200-szor lehetett nagyobb tömegű a Napnál. Az elméleti számítások alapján már régóta sejtik a szakemberek, hogy a Világegyetem első csillagai között rendkívül nagy tömegű objektumok is lehettek. Napjainkban 120-150 naptömegnél nehezebb csillagok már nem keletkeznek, az összeállás során a kialakuló mag sugárzása megakadályozza, hogy további anyag épüljön be az objektumba. Ugyanakkor a tisztán hidrogénből és héliumból álló legelső csillagok ennél nagyobb tömegűre is hízhattak. Kezdetekben ugyanis csak ez a két elem volt a Világegyetemben - míg később már nehezebb komponensek is előfordultak. Az enyhén megváltozott összetétel pedig a csillagok keletkezését, fejlődési útját is befolyásolta. Nemrég első alkalommal sikerült egy olyan szupernóva-robbanásra bukkanni, amely feltehetőleg ilyen ősi, extrém nagytömegű csillag élete végén következett be. Az SN 2007bi jelű objektumot a Palomar Obszervatóriumból végzett égboltfelmérés keretében azonosították még két évvel ezelőtt. Ellenben a többi hasonló robbanással, a jelenség 2007. április 6-a után nem halványodott el, hanem hónapokig hasonló intenzitással sugárzott...

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Hazánk felett látható téli csillagképek

Hazánk felett látható téli csillagképek

A csillagatlaszok arra szolgálnak, hogy megtaláljuk velük a csillagokat és a csillagképeket, megismerjük a legfényesebb csillagok és egyéb fontos égitestek fizikai sajátosságait. miközben szabad szemmel elvileg az egész égen a horizont fölött és alatt összesen mintegy 5-6000 csillagot láthatnánk, és ez a szám már egy közepes messzelátót is 50-100 000-re nő. Ezek után természetes, hogy a mai műszerekkel elvileg észlelhető csillagoknak csupán egy része kerülhetett be a katalógusokba, atlaszokba. A legnagyobb atlasz a 'Palomar Sky Survey': 1870 db 34×34 cm-es fotolemezből áll (935 vörös, és ugyanennyi kék lemez). A lemezeken kb. 500 millió csillag, és mintegy 10 millió távoli galaxis van. Természetesen most nem tudjuk és nem is célunk ennek a rengeteg csillagnak és galaxisnak a bemutatása. Most csak azokra a csillagokra, ködökre terjesztjük ki megfigyelésünket, amelyet hazánk felől, puszta szemmel, vagy egyszerű binokulár segítségével beazonosítható.

Hipparkhosz

Hipparkhosz

Hipparkhosz (Kr. e. 160 körül - Kr. e. 125 körül) görög csillagász. Rodosz szigetén és Alexandriában tanított. Ptolemaiosz Klaudiosz szerint szorgalmas és igazságszerető férfi volt, aki nagyon sokat utazott. Munkáiból csak az Aratosz, illetve az Eudoxosz Phainomena-ihoz írott, három könyvre terjedő kommentárjai maradtak fenn. Többi munkáinak csak a címét ismerjük, így a Peri megeithón kai aposzthématónhéliou kai szelénón biblia duo-nak, a Peri thé tón aplanón szüntaxenón kai tou kataszteriszmon-nak, a Peri thé pragmateié thé ek kükló eutheió-nak (12 könyvben), valamint a Peri thou eniasziou kronou-nak. Kora csillagászai fölé szigorú munkamódszerei és felfedezései helyezik. Ő állapította meg először, hogy a Föld a látszólag a Naptól vont körnek nem a kellő középpontjában fekszik, tőle ered a napéjegyenlőség évenkénti precessziójának (Nyugat felé haladásának) meghatározása, s tőle való az akkori időben szinte istentelennek látszó kísérlete, az összes álló csillagokat jegyzékbe szedni.

HNSKY

HNSKY

Ingyenes, magyar nyelvű planetárium program. A letöltendő változatban megtalálható az alapszoftver, annak magyarítása, valamint egy Tycho-2 csillagadatbázis, melyben 2.5 millió csillag, kis bolygó koordinátája található. A programhoz akár több száz megabájt méretű adatbázis is letölthető a fejlesztők weboldaláról - képekkel és részletes adatokkal.

Hold

Hold

A Hold Földünk egyetlen természetes kísérője. - Földtől mért közepes távolsága: 384,400 km - átmérő: 3476 km - tömeg: 7.35e22 kg Luna a római mitológiában az éjjeli fény istennője. A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent. A Hold, a mi közös barátunk, mindig is a figyelem középpontjában állt. Az emberek csodálattal tekintettek fel rá, és szokás volt az újhold előtt szépen kalapot emelni. A Hold megfigyelése és felszínének feltérképezése foglakoztatta elődeinket és foglalkoztatja a ma emberét is. A hold vonzereje okozza a tengerek vízszintjének rendszeres emelkedését és süllyedését - a dagályt és az apályt, megemeli a földkérget és bizonyítottan hatással van az időjárásra is. A fázisokat a Hold és a Nap kölcsönös helyzete határozza meg, mivel a Holdnak a fénye nem más, mint a visszaverődött napsugarak...

Hold

Hold

A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer. Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után. A gyűjtemény a Föld holdját és a Naprendszer más bolygói körül keringő ismertebb holdakat mutatja be. Megismerkedhetünk a hatásival a földre, mint például az árapály jelenséggel, a nap és a holdfogyatkozással. Ezen felül cikkek és érdekességek is olvashatóak a témában.

Honnan ered a Tejútrendszer rejtélyes röntgenfénylése?

Honnan ered a Tejútrendszer rejtélyes röntgenfénylése?

Magyar Csillagászati Egyesület - A Chandra röntgenműholddal mintegy félezer pontszerű röntgenforrást azonosítottak a Tejútrendszer középpontjának közelében, melyek magyarázatot adhatnak a fősíkból érkező diffúz sugárzásra.

Hirdetés
Johannes Kepler

Johannes Kepler

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, Baden-Württemberg, Németország, 1571. december 27. - Regensburg, Bajorország, Németország, 1630. november 15.): német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznekJohannes Kepler 1576. december 21-én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban (kb. szabad királyi város). Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást. 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de - mivel ismert volt matematikai tehetsége - a Grazi Egyetemre meghívták matematikát és csillagászatot tanítani 1594 áprilisában (23 éves volt ekkor). Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicum-ban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, a dodekaéder, az ikozaéder tartja a távolságot.

Jupiter

Jupiter

A Jupiter a Naptól számítva sorrendben az ötödik bolygó a Naprendszerben. Tömegét tekintve a Jupiter messze a legnagyobb bolygó, egymaga kétszer akkora tömegű, mint a többi naprendszerbeli égitest együttvéve (a Napot kivéve). A Jupiter tömege a Nap tömegének egy ezrede, a Föld tömegének pedig 318-szorosa. Jupiter (görögül Zeusz) az istenek királya, aki az Olümposz hegy tetejéről uralja a világot. Zeusz Kronosz (a római mitológiában Szaturnusz) fia. A Jupiter - a Napot és a Holdat leszámítva - a Vénusz utáni legfényesebb égitest. Távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyeket azóta felfedezőjük tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek. Ezek az Io, Europa, Ganymedes és Callisto. Ez volt az első olyan felfedezés, mely igazolta, hogy nem minden égi mozgás középpontja a Föld, így felfedezésük fontos lépést jelentett a heliocentrikus világ elfogadásának irányában.

Képgyűjtemény - Világűr klub

Képgyűjtemény - Világűr klub

Fényképek a világűrről. Ezen az oldalon főleg csillagködökről és galaxisokról találhatunk képeket. A képek letöltéséhez regisztrálni kell az oldalon, ellenkező esetben csak a miniatűrök tekinthetőek meg.

Kiszivárgott a titok: van víz a Holdon

Kiszivárgott a titok: van víz a Holdon

Három űrügynökség szondájának eredményei támasztják alá a tényt: van víz a Holdon. Mindez nem csak tudományos szempontból érdekes, hanem azért is, mert az eredetileg embargós hír jóval hamarabb került ki a világhálóra, minthogy azt engedélyezték volna - olvasható a BBC, illetve a Médiablog oldalán. Meglepő mennyiségű vizet találtak a Hold talajában, derül ki három űrügynökség szondáinak összevetett anyagaiból. Az indiai Chandrayaan-1 szonda műszerei szerint a Hold talajának részecskéit vízréteg borítja, ami mennyiségben már pont akkora, hogy a Holdra látogató asztronauták erőforrásként használhatnák fel. Larry Taylor amerikai holdkutató azt állítja, hogy egy köbméternyi holdtalajból akár egy liternyi vizet is össze lehetne gyűjteni. Az Apollo-küldetések során a Holdról visszahozott talajmintákon nedvességet találtak, de a tudósok korábban nem tudták kizárni annak lehetőségét, hogy a vízmolekulák azután kerültek a mintákra, hogy azok a laboratóriumokba kerültek...

Kozmikus karambol

Kozmikus karambol

Nemrég egy kisbolygó robbant fel Indonézia felett, három hirosimai atombomba erejével felérő detonáció közepette. A behatoló létezéséről látványos megsemmisüléséig fogalmuk sem volt a tudósoknak. Kell-e tartanunk a veszélyesen földközelbe kerülő égitestektől? Indokolt-e a pánik? Riasszuk-e Bruce Willist? A hirtelen a semmiből előbukkanó látogató Sulawesi (régebbi nevén Celebesz), Indonézia harmadik legnagyobb szigete fölött esett darabokra október 8-án, helyi idő szerint délelőtt 11-kor. A helybeliek óriási robajt hallottak, amikor a néhány méteres égitest felrobbant. A NASA most publikált becslései szerint annyi energia szabadult fel, amennyit 40-50 ezer tonna TNT, vagy 3-4 hirosimai atombomba detonációja produkál. Milyen gyakoriak az efféle randevúk és mi mindent veszíthet egy meteorbecsapódással a földi civilizáció? Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára elmondta: egy 5-10 méter átmérőjű égitest lépett be a Föld légkörébe. Nem ritka dolog, hogy ekkora meteorral találkozik bolygónk: hasonló méretű égitestek egyes becslések szerint akár egy-kéthetente is okozhatnak a mostanihoz hasonló robbanást. Ám mivel a Föld felszínének 99%-a lakatlan, százból egy esetnek van szemtanúja...

Középkori csillagászat

Középkori csillagászat

Arab és európai csillagászat a középkorban, szupernóva-robbanás 1054-ben. A Római Birodalom bukását követő zűrzavaros évszázadokban az ókorban felhalmozott tudás nagy része elveszett. A fennmaradt ismeretek megőrzésében és továbbadásában elsőként az arabok játszottak szerepet. Az arab hódítás nyomán a felégetett alexandriai könyvtárból kimentett papirusztekercsek között ott volt Ptolemaiosz Szüntaxisz Matematiké című műve is. Ez arab fordítás után Almageszt néven terjedt el és vált ismertté mások számára is...

Kvazár leírása

Kvazár leírása

Az elnevezés a 'csillagszerű rádióforrás' angol rövidítéséből származik. Ez mutatja, hogy optikailag pontszerű objektumokról van szó, melyek hihetetlen intenzitású rádióforrások. Ma már tudjuk, hogy a röntgen és infravörös sugárzás is jellemző rájuk. A jelenlegi elképzelések szerint a kvazárok távoli, fiatal galaxisok, melyek középpontjában akár 10 milliárd naptömegű fekete lyuk van. A nagy mértékű rádió és röntgensugárzást a fekete lyukba hulló anyag okozza.

Kvazárok - a Kozmosz kannibáljai

Kvazárok - a Kozmosz kannibáljai

A kvazárok a Világegyetem legerősebben sugárzó objektumai. Fényerősségük több milliárdszorosan múlja felül egy átlagos csillagét. Kiterjedésük viszont igen kicsi: átlagosan naprendszernyi méretűek. Az első kvazárt 1963-ban fedezték fel, erős rádiósugárzása révén. Képe pontszerűnek látszott, így csillagszerű rádióforrásnak nevezték el. (Angolul quasi stellar radio source, e szavak egyes betűinek összevonása adja a quasar nevet.) Azóta kiderült, hogy az elnevezés hibás, mert az újonnan felfedezett kvazárok zöme nem erős rádióforrás. Sokkal aktívabbak az optikai és a röntgen tartományban. Az újabb elméletek szerint a kvazárok kialakulóban lévő, ősi galaxisok háborgó magjai lehetnek, amelyek középpontjában hatalmas tömegű fekete lyuk található. A fekete lyuk roppant mértékű tömegvonzása révén folyamatosan maga köré gyűjti a galaxis anyagát: a gázfelhőket és a kifejlett csillagokat. A csillagokat aztán a gravitáció szabályosan szétszakítja, így anyaguk a gázfelhők anyagával együtt egy örvénylő korongot képez a fekete lyuk körül. Ebből az ún. tömegbefogási korongból az anyag a fekete lyukba zuhan.

Tuti menü