Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Kvazárok - Miből [6. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Kvazárok - Miből [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Kvazárok - Barátság portál

Kvazárok - Barátság portál

A hatvanas években fedezték fel a kvazárokat, a világegyetem legtitokzatosabb objektumait. A kvazárok sajátossága a rendkívül kis látszólagos méret és a nagy vöröseltolódás, ami a fénysebességet megközelítő távolodási sebességnek felel meg. Az ebből adódó távolságok elérik a több milliárd fényévet. Ennek alapján a kvazárok a világegyetem legtávolabbi és legnagyobb fényerejű objektumainak t?ntek egészen a legutóbbi időkig. (Ma már - hála a Hubble űrtávcsőnek - ezeknél nagyobb vöröseltolódású galaxisokat is ismerünk. ) Fényerejük akár több milliónyiszor is nagyobb lehet, mint egy közönséges galaxisé. Kis méretük ellenére fantasztikus mértékű az energiatermelésük. Jelenlegi elképzelések szerint energiájukat az okozza, hogy a magjukban lévő hatalmas tömegű fekete lyuk gázanyagokat szív magába.

Kvázi kvazár

Kvázi kvazár

Csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrás. A kvazárok általában nagy vöröseltolódású, távoli galaxisok aktív magjai, leggyakoribbak az Ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Energiakibocsátásuk erősen változik, általában kb. tízezerszerese a Tejútrendszerének, főként nagyenergiájú sugárzásból áll. Az aktivitást egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik egy akkréciós korongon keresztül. A kvazároknál ennek a korongnak a síkjára kb. 90-45 fokos szög között látunk rá. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, 'normális' galaxismag lesz belőle. (Nasa)

Láthatatlan üstökösök veszélyeztetik a Földet!

Láthatatlan üstökösök veszélyeztetik a Földet!

Noha kiterjedt ellenőrző rendszerrel figyelik, hogy közeleg-e a Föld felé katasztrófával fenyegető aszteroida, üstökös vagy meteor, két brit csillagász a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy léteznek sötét, azaz láthatatlan üstökösök is a Naprendszerben, és ezek észlelése alig lehetséges. Bill Napier és David Asher angol csillagászok szerint háromezerre tehető azon sötét és láthatatlan üstökösök száma a Naprendszerben, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Föld élővilága számára. A múltbeli ütközések főként üstökösökkel történtek, mutattak rá a szakemberek. Bár hozzá kell tenni, hogy például a dinoszauruszok kipusztulását 65 millió éve közvetve előidéző égitest egy hatalmas aszteroida volt. A sötét üstökösök azért jönnek létre, mert a bennük lévő jég elpárolog, így jóval kevesebb napfényt vernek vissza. Noha kiterjedt ellenőrző rendszer működik a veszélyes égitestek kiszűrésére, a sötét üstökösöket szinte lehetetlen észlelni, ezért az általuk támasztott veszéllyel számolni kell. Más szakemberek elismerték a figyelmeztetés jogosságát, de rámutattak, hogy mivel a sötét üstökösök kiválóan elnyelik a napfényt, az általuk kibocsátott hő révén ki lehetne szűrni őket is.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
MacGyver észlelései

MacGyver észlelései

Naplóbejegyzéseink, szubjektív élménybeszámolók az időjárással és légköroptikával kapcsolatos élményeinkről. Fényképes napló az észleléseimről: időjárás, légköroptika, csillagászat témákban. A képek miniatűrjére kattintva nagyobb méretben tekinthetjük meg őket, és elolvashatjuk a hozzá tartozó írást.

Magyar Csillagászati Egyesület

Magyar Csillagászati Egyesület

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) 1989. február 19-én alakult újjá, az 1946-49 között létezett MCSE jogutódjaként. Az ős-MCSE"-t Kulin György (1905-1989) hozta létre, a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom megalapítója, a 20. századi csillagászati ismeretterjesztés legnagyobb alakja. Külön öröm volt számunkra, hogy az eseményen Kulin György is jelen lehetett, és támogatta az újjáalakult MCSE-t, épp úgy, mint a régi MCSE számos tagja, akik most, hatvan évvel az 1946-os megalakulás után is köztünk vannak, munkájukkal támogatják céljaink megvalósítását. Bartha Lajos, Farkas László, Guman István, Ponori Thewrewk Aurél, Szakács László, Szécsy Ilona és mások. Célkitűzéseink kiolvashatók alapszabályunkból, mely az utóbbi bő másfél évtizedben egy sor hazai és határon túli csillagászati szervezet számára jelentett mintát. A hosszas felsorolás helyett tevékenységünk lényege összefoglalható egyetlen mondatban is: célunk a csillagászat megismertetése és megszerettetése. Természetesen elsősorban azokkal, akik fogékonyak eme szép tudományág iránt, de azokkal is, akiket még nem érintett meg a csillagok világa. Az MCSE tagsága nagyobbrészt amatőrökből áll, azonban szép számmal találhatók sorainkban hivatásos csillagászok is, akiknek szakmai segítsége nélkül egyesületünk bizonyosan nem tartana ott, ahol tart...

Mars

Mars

A Mars a Földnél mintegy másfélszer távolabb van a Naptól, így fele annyi hõt kap, mint a Föld. De ez az egyetlen bolygó, amelynek légköre vagy nappali hõmérséklete hasonlít a Földére. A Mars átmérõje éppen csak valamivel nagyobb a földi átmérõ felénél, de tömege a Földének csak egy tizede, így a felszíni nehézségi gyorsulása a földinek kb. harmada. Egy marsi nap 40 perccel hosszabb a földi napnál, azonban egy év a Marson csaknem két földi év. A Mars egyenlítõi síkja 25,19°-os szöget zár be a pályasíkkal, így a bolygón hasonlóan a Földhöz léteznek évszakok.

Meghúzták a világűr határvonalát

Meghúzták a világűr határvonalát

Meghúzták a világűr határvonalát - A tudósok végre kijelölték, hol kezdődik a világűr és hol ér véget a Föld légköre. Sokan vitatják, mit nevezünk a világűr határának és ettől függően milyen magasságban van. Az asztronauták akkor mondhatják, hogy az űrben jártak, ha 80 kilométernél távolabbra jutottak a Föld felszínétől. A Kármán-határ - amelyet a magyar származású tudósról, Kármán Tódorról neveztek el - azt a magasságot jelenti, ahol az égi mechanika szabályai átveszik a szerepet a légkörben uralkodó aerodinamikai felhajtóerő fölött. Ebben a magasságban a hagyományos repülőgépek felhajtóerő hiányában már nem használhatók, az atmoszféra elhanyagolhatóra ritkul. A Kármán-határ 100 kilométer körül van, ezt fogadja el a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) is. A NASA a 122 kilométert tekinti a visszatérési magasságnak, mert az űrhajósok ezen a ponton kapcsolják ki a kormányzást szolgáló rakétákat és kezdik meg a levegő felszínén való siklást.

Megkezdődött a bolygóközi internet kiépítése

Megkezdődött a bolygóközi internet kiépítése

Sikeresen tesztelte a NASA a Nemzetközi Űrállomásra telepített új kommunikációs szoftverét. A jövőben az ISS-en található számítógép lehet az interplanetáris, vagyis bolygóközi internetes hálózat alapja. Megérkezett az űrállomásról a Földre az új szoftver segítségével küldött első adatcsomag - jelentette be az Egyesült Államok űrkutatási hivatala. Az űrben formálódó kristályokat ábrázoló fotók az eddig megszokottnál négyszer gyorsabban értek célba. Az új fejlesztésnek azonban nem pusztán a gyors adatforgalom az előnye, hanem a közvetítés módszere vagyis az adatküldéshez használt protokoll. Az űrállomás eddig úgy kommunikált a földi irányítóközponttal, mintha telefonos összeköttetés lenne köztük. Kizárólag előre egyeztetett időpontban volt képes adatokat küldeni, illetve fogadni, a folyamatot egy teljes szakértői teamnek kellett felügyelnie és manuálisan irányítania. Az új szoftver a földi internet rugalmasságát kölcsönzi az űrbéli kommunikációnak...

Megtalálták a világűr titokzatos sötét anyagát?

Megtalálták a világűr titokzatos sötét anyagát?

Lehetséges, hogy a Déli-sark fölött lebegő műszerek közvetett bizonyítékot találtak a mindmáig alig ismert sötét anyag létezésére vonatkozóan - tudósít az MTI. Mindezt a Naprendszer közvetlen közelében. Az Antarktisz fölött mintegy 38 km magasságban lebegő, héliummal töltött óriási (stadion méretű) éggömbön elhelyezett NASA műszerek érdekes jelenségeket észleltek a világűrben, amelyek egyes asztrofizikusok szerint az első valódi bizonyítékok lehetnek a titokzatos sötét anyag jelenlétére vonatkozóan. A szerkezet nagy energiájú és nagy mennyiségű kozmikus sugárzást észlelt, amely a Naprendszerhez igen közeli forrásból, maximálisan 3000 fényévnyi távolságból származik. A jelenség egyik lehetséges magyarázataként John Wefel, a Louisianai Állami Egyetem csillagásza azt az elméletet adta, hogy az észlelt elektrontömeg az ún. sötét anyag részecskéinek ütközését követően keletkezett a részecskék kölcsönös megsemmisülésekor.

Hirdetés
Mélykúti csillagvizsgáló

Mélykúti csillagvizsgáló

A Csillagvizsgálót Carl Sagan amerikai csillagászról, paleontológusról neveztem el. Tisztelegve ezzel az ő munkássága iránt. Megnyitó 1999. július. 21-én történt. Meghívottak voltak Bajáról, Bácsalmásról és a környező közösségekből. Meghívott vendég volt Busa Sándor Harkakötönyi amatőr csillagász. A Csillagvizsgáló társadalmi összefogással épült...

Merkúr

Merkúr

A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve a második legkisebb bolygó. Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúrénál nagyobb átmérővel két hold is büszkélkedhet, ezek a Ganymedes és a Titán. Igaz ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége kb. háromszor nagyobb az őt leköröző holdakénál. A Merkúrnál csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben az égen, mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár. Kicsiny pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál messzebbre a Naptól, és ezért csak akkor figyelhető meg távcső nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont közelében tartózkodik. A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy korongjának átmérője még távcsőben is rendkívül kicsinynek látszik. A Merkúrnak nincs holdja...

Meteorok - Kislexikon

Meteorok - Kislexikon

A naprendszer legkisebb önálló égitestei, melyek a Föld légkörébe jutva felizzanak, általában megsemmisülnek, s ez fénytüneménnyel jár. A jelenséget csillaghullásnak nevezi a köznyelv. A legnagyobb meteorok az alsó légrétegekig hatolva mennydörgésszerű hang kíséretében szétrobbannak. Földre hullott kisebb-nagyobb szilánkjaik a meteoritok.

Meteorok - MCSE

Meteorok - MCSE

A hazai amatőrcsillagászok szórványos meteormegfigyelései az 1970-es évben váltak szervezetté és alakultak országossá. Pécs-Vasason 1970. július végén több estén folyt csoportos meteorészlelés, amelyen pécsi amatőrcsillagászok (Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor) és családtagjaik, szomszédok, környékbeli fiatalok vettek részt. A Csillagászat Baráti Köre 1970. augusztus közepi találkozóján az ország más részén élő amatőrcsillagászok is kedvet kaptak, hogy hazatérve meteorokat észleljenek (Nagy Rozália, E. Kovács Zoltán, Pekker Sándor). A személyes kapcsolatok postai levélváltásokkal és adatküldésekkel bővültek. Így 1970. október 1-jén megalakult a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat, vagy rövidítve: a MMTÉH.

Meteorok és meteoritok

Meteorok és meteoritok

Meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük azokat a jelenségeket, amelyek akkor játszódnak le, amikor egy test kozmikus sebességgel behatol a Föld légterébe; nevezzük még azokat az interplanetáris térben keringő kisebb tömegű testeket, porszemeket is amelyek közül a meteorjelenséget előidézők kikerülnek. A meteorok többsége 0,1 - 10 mm méretű, de ennél kisebbek és lényegesen nagyobbak is szép számmal előfordulnak. Az 1 mm átmérőjű meteor már igen fényes jelenséget idéz elő a légkörbe való behatolásakor. Körülbelül 10 cm átmérőjű meteor telihold fényességű tűzgömbként látható, ami nem túl gyakori jelenség...

Mi is az a szupernóva?

Mi is az a szupernóva?

Az 1900-as években tanulmányozott nóvák minden bizonnyal olyan fényesek lehettek, mint a Tycho Brahe és Kepler által tanulmányozott szörnyetegek, vagy a kínai asztronómusok által még korábban megfigyelt nóvák. 1934-ben egy svájci csillagász, Fritz Zwicky (1898-1974) ezeket a fényesen ragyogó nóvákat szupernóváknak nevezte el. A szupernóvák tanulmányozása (közönséges szemmel tartásukon és azon a megállapításon túl, hogy nagyon fényesek) egy francia csillagásszal, Charles Messier-vel (1730-1817) vette kezdetét. Üstökösvadász volt, akit egy ízben egy olyan felhőszerű folt vezetett az orránál fogva az égen, amelyről bebizonyosodott, hogy nem lehet üstökös. Ezért az 1770-es években egy olyan számozott listát készített, amelyen feltüntette az ilyen ködfoltok helyzetét a többi üstökösvadász figyelmeztetése céljából. A Messier listáján szereplő objektumok gyakran úgy ismertek, mint M1, M2, és így tovább, azoknak a számoknak az alapján, amelyeket nekik adott. Később kiderült róluk, hogy sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az üstökösök. Itt van például a listavezető objektum, az M1, ami egy ködfolt a Taurus csillaképben.

Mi történik, ha egy óriáscsillag felrobban?

Mi történik, ha egy óriáscsillag felrobban?

Bár egy évekkel ezelőtt született elmélet leírja, hogyan nézhet ki egy a Napnál több százszor nagyobb csillag robbanása, egészen mostanáig nem sikerült megfigyelni magát az eseményt. Egy nemzetközi csillagász csapat több mint másfél éven át kísért figyelemmel egy szupernóvát és eredményeik remekül passzolnak az elmélethez, ami ezáltal befolyásolhatja ismereteinket a csillagok méretének természetes korlátaitól kezdve a világegyetem fejlődéséig szinte minden területen, írja a Nature szaklap. 'Minden az egyensúlyról szól' - nyilatkozta a nemzetközi csapatot vezető dr. Avishay Gal-Yam, izraeli tudós. 'Egy csillag élete során egyensúlyban van az anyagokat befelé húzó gravitáció és a magban végbemenő nukleáris reakciókból keletkező hő kisugárzása. Az általunk ismert szupernóvákban, a Napnál tíz-százszor nagyobb csillagokban a nukleáris reakció a hidrogén-hélium fúzióval kezdődik, akárcsak a Nap esetében. A fúzió azonban tovább folyik, egyre nehezebb és nehezebb elemeket hozva létre, míg a magja vassá nem alakul. Mivel a vas már nehezen fuzionál, a reakció elhal, az egyensúly felbomlik. A gravitáció átveszi az uralmat és a csillag befelé omlik, ledobva külső rétegeit a keletkező lökéshullámokban'...

Miből van a neutroncsillag?

Miből van a neutroncsillag?

A neutroncsillagok nagytömegű csillagok szupernóva-robbanása után visszamaradó objektumok, méretük mindössze 10-12 km körüli, tömegük azonban meghaladja a Napét, azaz sűrűségük óriási, annyira nagy hogy nem is alkothatják őket normál atomok. A négy évtizedes múltra visszatekintő modell szerint majdnem tisztán neutronokból állnak, melyek a szupernóva-robbanásban a csillag magjának összeomlásakor jönnek létre az óriási nyomás hatására a csillagplazma atommagjainak protonjaiból és az elektronokból. Az elmélettel kapcsolatos első kételyek akkor kezdtek felmerülni, amikor bizonyos észlelések alapján úgy tűnt, hogy néhány neutroncsillagnak nagyobb lehet a tömege az elméletek által előrejelzettnél; elérheti akár a két naptömeget is. Más esetekben a méret mutatkozott az elméletből számoltnál kisebbnek, körülbelül 6-8 kilométernek. Ezek alapján olyan modellek is előtérbe kerültek, melyekben a neutroncsillagok nem is neutronokból, hanem még egzotikusabb részecskékből, pionokból, kaonokból, illetve kvarkokból állnak...

Tuti menü