Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Microsoft - Scutum [7. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Microsoft - Scutum [7. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Microsoft WorldWide Telescope

Microsoft WorldWide Telescope

A Microsoft virtuális teleszkópjával galaxisokat, csillagrendszereket, vagy a saját naprendszerünket is bejárhatunk szabadon. A NASA fényképarchívumából, illetve a Hubble és Spitzer űrteleszkópokkal készült fotók 12 terabájtnyi képanyag elérését biztosítják a programban, ahol úgy böngészhetünk, mintha a világűrben utaznánk.

Mik a kvazárok?

Mik a kvazárok?

A kvazárok olyan messze vannak, hogy legtöbbjük egyetlen fényes pontnak látszik az égbolton - mint a rendes csillagok. A kvazárok olyan messze vannak, hogy legtöbbjük egyetlen fényes pontnak látszik az égbolton - mint a rendes csillagok. Ezért van az, hogy a Photo általában csillagnak osztályozza őket. Hogy észrevegyük a különbséget egy nagyon távoli kvazár és egy relatív közeli csillag között, a képe mellett egyéb dolgokat is figyelembe kell venni, például a színeit és a spektrumát. A "kvazár" szó eredetileg "kvázi-sztelláris (csillagszerű) rádióforrást" jelentett. Habár a kvazárokat eredetileg rádiókibocsátásuk révén fedezték fel, csupán 10%-uk rendelkezik jelentős rádiókibocsátással (radio loud quasars - rádió-hangos kvazárok). Másik részük nem rendelkezik erős rádióforrással (radio quiet quasars - rádió-halk kvazárok). A kutatók még ma sem tudják pontosan, mitől lesz egy kvazár erős vagy gyenge rádiósugárzó.

Nap

Nap

A napbelső négy régióra osztható a benne lejátszódó folyamatoknak megfelelően. A Nap energiatermelése a magban zajlik, mely a sugár 25%-áig terjed. Az energia a Nap központi magjából kifelé a sugárzási zónán keresztül egyrészt sugárzás (főképp gamma-sugárzás, illetve röntgen-sugárzás) útján, másrészt a konvektív zónában (amely a sugár 70%-áig tart) konvekciós mozgások (a forráshoz hasonló mozgás) révén jut a felszínre. A sugárzási és a konvektív zóna között egy vékony átmeneti réteg található, melyet tachoklínának neveznek, és amely fontos szerepet játszik a Nap mágneses terének kialakításában.

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Nap

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át. A linkgyűjtemény a Napot, a vele kapcsolatos fogalmakat, a Naprendszert és a Napunk által előidézett jelenséget mutatja be tudományos jelleggel.

Naprendszer

Naprendszer

A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott csillagrendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának külső harmadában helyezkedik el. A Naprendszer bolygói a naptól mért távolság szerinti sorrendben: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. A naprendszer további nagy objektumai a Plutoidák, melyhez a Plútó, a Sedna és az Eris tartozik.

Neptunusz

Neptunusz

A Neptunusz a Naprendszer nyolcadik bolygója a Naptól számítva. Az Uránusz felfedezése után észrevették, hogy a bolygó pályája nincs összhangban az bolygómozgások elmélete által megjósolttal. A bolygónak az elmélettől eltérő viselkedését azzal magyarázták, hogy van még egy naprendszerbeli bolygó, melynek gravitációs hatása megzavarja az Uránusz mozgását. Egymástól függetlenül Adams és Le Verrier égi mechanikai számításokkal megjósolták a zavaró bolygó helyzetét; számításaik alapján a Neptunuszt 1846. szeptember 23-án Galle és d'Arrest fedezte fel. Érdekes módon a bolygót majd' két évszázaddal ezt megelőzően, 1613-ban már Galilei is észlelte, amikor a bolygó igen közel látszott a Jupiterhez. Annak ellenére, hogy két egymást követő éjszakán a bolygó elmozdulását észrevette, Galilei akkor a bolygót egy csillagnak vélte. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a bolygó a további éjszakákon már nem volt a távcső látómezejében.

Neutroncsillag

Neutroncsillag

A neutroncsillag szupernóva-robbanások alkalmával az összeroskadó csillag magjából keletkező égitest. A gyorsan zsugorodó mag hatalmas súlya alatt a protonok és elektronok neutronokká alakulnak. Az így keletkező atommag sűrűségű anyag meg tudja állítani a mag zsugorodását, ha tömege kb. 3 naptömeg alatti...

Neutroncsillag fogalma

Neutroncsillag fogalma

Kisméretű, nagytömegű égitest, anyagának nagyrészét neutronok alkotják. Szupernóvarobbanások során keletkezik a csillagok magjából a neutroncsillag. A nagytömegű csillag összeroskadása során a hatalmas nyomás hatására az anyag nagyrésze neutronokká alakul. Ezek után az objektum már nem termel energiát, a további összehúzódást az egymásnak préselődő neutronok állítják meg. (A szabad neutronok egyébként nem stabil képződmények, laboratóriumi körülmények között gyorsan elbomlanak. Itt azonban erre képtelenek, a hatalmas sűrűség miatt ugyanis az összes energiaszint telítve van.)

Nikolausz Kopernikusz

Nikolausz Kopernikusz

Kopernikusz, Nikolausz (latin), német-porosz dialektusban Niklas Koppernigk vagy Coppernick (saját írásmód), lengyelül Mikolaj Kopernik, (szül. 1473. febr. 19. Torun, Lengyelország - megh. 1543. máj. 24. Frauenburg, Kelet-Poroszország [ma Frombork, Lengyelország]), lengyel csillagász. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül napi mozgást, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez. Ez a gondolat jelentős hatással volt a tudományra és a filozófiára a következő századokban. Ettől kezdve a Földet már nem tekinthették a világegyetem középpontjának, hanem mint egy a többi égitest között, matematikai leírás tárgyává lett. Kopernikusz egyetemi tanulmányait Lengyelországban, Krakkóban (1491-94?), és Olaszországban, Bolognában és Padovában (1497-1503) folytatta, 1503-ban kánonjogi doktorátust szerzett a Ferrarai Egyetemen. A lengyelországi Frauenburgban 1497-ben a székesegyház kanonokjává választották, ez a tisztség élete végéig anyagi biztonságot nyújtott.

Hirdetés
Ókori csillagászat

Ókori csillagászat

A csillagaszat tudományának létrejöttét egyidősnek tekintik az emberiség létrejöttével. A jelenlegi állatvilágban is vannak képzett csillagászok. Pl. a hangyák,a méhek a Nap állása alapján tájékozódnak, az éjszakai pillangók is a Holdat követik. Minden bizonnyal fölismerte a majom is a Nap szerepét életében, csak úgy, mint az állatvilág nagyja, de valószínű egy Napfogyatkozást ők is megrökönyödéssel fogadnak, nem úgy, mint pl. a tyúkok, amik szépen nyugodtan beülnek fogyatkozás esetén a megszokott helyükre, szóval a csillagászat tudománya idősebb nálunk. Természetesen a csillagászati följegyzések egyidősek az írással, de fontos megjegyezni, hogy az első írások már komoly ismeretekről adnak számot! A történelmi előtti idő emberének a csillagászati ismeretére szép bizonyítékok a kőkörök. Bámulatba és gondolkodóba ejtő pontosággal határozták meg és jelölték ki a kőkörök által a nevezetesebb csillagászati eseményeket, úgymint a napéjegyenlőségek, napfordulók időpontjait. Céljuk -valószínűleg- kultikus volt...

Orion csillagkép

Orion csillagkép

Amikor őseink tudatvilágába akarunk behatolni, akkor szükségszerű a nyelv segítségét igénybe venni, valamint elsődlegesen a mitológia tényanyagát, hogy jussunk is valamire. Az egyik legérdekesebb mitológiai tényanyagot az Orion csillagképhez tartozó történetek adják. A csillagképek látszólagos formák, az őket alkotó csillagok igen messze állhatnak egymástól, síkban nem adnak ki valódi képet. Csak a szemünk hozza a csillagokat egy síkba, képzeletünk meg formába önti a látszólagos, többnyire szabálytalan, amorf ábrákat. A csillagképek művelődéstörténeti szerepe igen jelentős, de csillagászati fontosságuk nincs, ám a tájékozódásban ma is jelentős szerepet játszanak. Az égboltozat mezőkre osztását valamikor nagyon régen végezték el őseink. Talán az asztronómia az egyik legősibb tudomány, amit csillagképek nélkül nem is lehetne művelni...

Ősrobbanás - Magyar Katolikus Lexikon

Ősrobbanás - Magyar Katolikus Lexikon

Ősrobbanás: a világegyetem kialakulásának és fejlődésének elmélete, amely szerint az Univerzum 12-16 milliárd évvel ezelőtt egy roppant magas sűrűségű és hőmérsékletű állapotban volt és az ebből kiinduló robbanásszerű tágulással keletkezett. - A tágulás során, amely még ma is tart, az Univerzum folyamatosan hűl. Az Univerzum tágulását a Hubble-törvény írja le, a hőmérséklete a világteret kitöltő kozmikus háttérsugárzás mérésével határozható meg. A nagyon forró Univerzumban a sugárzásokat alkotó fotonok energiája igen nagy. Az ilyen nagyenergiájú fotonok ütközésekor a tömeg és az energia egyenértékűségének megfelelően részecske-antirészecske párok keletkeznek.

Ősrobbanás - ZetaTalk

Ősrobbanás - ZetaTalk

Sem Albert Einstein, sem Stephen Hawking nem pontosak az elméleteikben az Univerzum keletkezését illetően, bár vannak mindkét elméletben részletek, amelyek tartalmaznak némi igazságot. Az Univerzum nem tehetetlen, nem nyomások kiszolgáltatottja, amelyek robbanásra késztetik, vagy fekete lyukakká nyomják vissza. Nem tétlenebb, mint a testetek. Élő. Amikor vallásról beszélünk, és azt mondjuk, mindannyian részei vagyunk az Egynek, hogy Istenben vagyunk, és hogy az Univerzum Istenben van, akkor mi erre hivatkozunk. A természetes törvények, amelyek nektek megváltoztathatatlannak tűnnek, azért működnek úgy, ahogyan működnek, mert ez Isten szándéka a jelen időben. Sok abból, amit meg szeretnétek tudni, nem lesz elérhető számotokra, amíg nem értek el magasabb spirituális érettséget. Ez még nincs porondon a következő fejlődési stádiumotok idején, a 4. denzitásban sem, ami az önmagát-szolgálni vagy másokat-szolgálni állandósulási szakasza.

Ősrobbanás fogalma

Ősrobbanás fogalma

A kozmológia két ellentétes elméletének egyike (a másik az állandóállapot-elmélet). A világegyetem kialakulásának egyik elméleti modellje. Alapfeltevése, hogy egykor minden anyag és energia elképzelhetetlenül sűrű, ősatomszerű állapotban volt, és ebből az ősállapotból mintegy 13,5 - 15 milliárd éve tágul. E modell mellett szólnak az olyan jelenségek, mint a kozmikus háttérsugárzás és a galaxisok vöröseltolódása. A táguló világegyetem elméletét Edwin Hubble fogalmazta meg először 1929-ben, ma már általánosan elfogadott.

Plútó

Plútó

A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója. Alapos nyomozás után 1930-ban fedezték fel. A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál (Hold, Io, Europa, Ganymedes, Callisto, Titan és a Triton) is kisebb. A Plútó pályasíkja kicsit több mint 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, amely az összes ismert bolygó pályahajlása közül a legnagyobb. A Plútónak egyetlen holdja van a Charon, melyet először 1978-ban észleltek. A Plútó a Földhöz viszonyítva is kicsi bolygó. Átmérője még a Holdnál is kisebb. A Föld mérete 5-ször, tömege 500-szor nagyobb a Plútóénál. (Tömegét holdjának, a Charonnak pályamenti mozgásából állapították meg.)

Polaris Csillagvizsgáló

Polaris Csillagvizsgáló

A Polaris Csillagvizsgáló III. kerületi Önkormányzat létesítménye; a Barátság Szabadidő Park területén található (III. kerület, Laborc u. 2/C.). Az intézményt 2001. januárjától a Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb csillagászati szervezete üzemelteti. Egyesületünket Dr. Kulin György hívta életre 1946-ban. Kulin élete, munkássága, szellemisége a mai napig is meghatározó a csillagászati ismeretterjesztéssel és megfigyelőmunkával foglalkozók körében. 2001-ben hosszú évek hontalansága után találtunk otthonra a Polaris Csillagvizsgálóban, és legjobb tudásunk szerint igyekeztünk újraéleszteni az intézményben a csillagászati ismeretterjesztést. Rendszeresen tartunk távcsöves bemutatókat az érdeklődők számára. Minden kedden, csütörtökön és szombaton; derült idő esetén sötétedéstől (21:00-tól) 23:00-ig vagyunk nyitva, de különlegesen érdekes jelenségek, események alkalmából előadásokkal tarkított nagy látogatottságú rendezvényeket is tartunk itt.

Scutum csillagvizsgáló

Scutum csillagvizsgáló

Scutum csillagvizsgáló honlapja. Alapterülete 2.6x2.4 méter. Fekvése kelet-nyugati irányu. Az épület vasvázas, mely 0.5-ös bordás lemezzel van borítva és a nyári napsütés miatt belül hôszigetelve. A tetô aluminiumból készult, és nyugatra kerekeken letolható. A fômuszer optikái gyáriak (Krimi Asztrofizikai Obszervatórium, az optikai szerelést Csarnai Zoltán zalaegerszegi optikus végezte.) A keresôtávcsô optikái MOM gyártmányuak (TZK). A muszer hordozója egy Gemini G-41 Observatory mechanika. A vezérlőelektronika Gemini Pulzár.

Tuti menü