Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Spirális - Uránia [8. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Spirális - Uránia [8. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Spirális Galaxisok

Spirális Galaxisok

A galaxis legáltalánosabb típusát "spirális galaxis"-nak nevezzük. Nem meglepő módon a spirális galaxisok spirális formájúak, hosszú karokkal, a melyek egy középen lévő fényes duzzanat felé hajlanak. De legyél óvatos - ha oldalról nézel egy spirális galaxisra, hibásan azt gondolhatod, hogy kör alakú, és ezért más eljárást kellene találnod, hogy kiderítsd, hogy valóban spirális volt-e. Ha tisztán látható a spirális alak, a galaxist "szemből látható spirális"-nak (face-on spiral) nevezzük. Ha ehelyett a galaxis oldalról látható, akkor "oldalról látható spirális"-nak (edge-on spiral) nevezzük. Az oldalról látható spirál galaxisok felismerhetőek, mert látni lehet rajtuk a fényes központi duzzanatot. A szemből látható és az oldalról látható galaxisok valójában egyáltalán nem különböznek; csak azért látszanak különbözőnek, mert más szögből nézünk rájuk.

Stellarium

Stellarium

A Stellarium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetáriumprogram. Élethű 3D-s látványt nyújt - mintha szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel néznéd az eget. Planetáriumi vetítőkben is használják. Csak meg kell adni a koordinátákat és kész.

Supernova

Supernova

Az AKG (Alternativ Közigazgatási Gimnázium) csillagászati szakkörének honlapja. Az iskola pedagógiai programja: egy gyerek önmagában véve nem valami tökéletlen lény, nem félig kész felnőtt, hanem önállósággal rendelkező egyén. Az AKG Pedagógiai programjának mottója: Mi az ebihalak pártján vagyunk...

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Szaturnusz

Szaturnusz

A Szaturnusz a gázból álló óriás, a Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Az ókorban is ismert bolygók közül a Szaturnusz a legtávolabbi. Évszázadok óta gyűrűs bolygóként ismeretes, a négy óriásbolygó közül a Szaturnusz gyűrűi a legimpozánsabbak. Távcsővel vizsgálva pompás látvány nyújt. A Jupiterhez hasonlóan ezt a bolygót is az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, de a sávok sokkal szabályosabbak, bár kevésbé körülhatároltak, mint a Jupiter sávjai, és színük is halványabb. A fénylő foltok is ritkábban tűnnek fel. Bár a Szaturnusz lassabban forog tengelye körül, mint a Jupiter, mégis kissé lapultabb annál. Tömege kicsit kisebb, mint a Jupiter tömegének egyharmada, térfogata pedig valamivel nagyobb mint a Jupiter térfogatának fele, ez a legkisebb sűrűségű bolygó, sűrűsége kisebb mint a vízé.

Szegedi Csillagvizsgáló

Szegedi Csillagvizsgáló

Szegeden a hetvenes évek közepéig a Béke-épület tetején működött Uránia bemutató csillagvizsgáló. Később ez a terem az egyetemhez került, és csak ritkábban váltak lehetővé iskolai csoportok számára távcsöves megfigyelések. 1985-ben az odesszai testvéregyetem csillagászati intézetétől műszercsere keretében egy 40 cm főtükör átmérőjű Cassegrain-tipusú távcsövet kapott a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke. Mivel akkor Szegeden nem volt lehetőség a műszer elhelyezésére, a Bajai Obszervatóriumban került felállításra. A kutatók és a hallgatók így csak korlátozottan használhatták a távcsövet. Az egyre szűkösebb pénzforrások miatt egy ideig szinte reménytelennek tűnt egy obszervatórium felépítése. A JATE 1990 nyarán megalapította a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt félmillió forinttal.

Szupernóvák

Szupernóvák

A szupernóvák két típusba sorolhatók: az I. típusú szupernóvák színképében nincsenek hidrogén jelenlétére utaló vonalak, ezzel ellentétben a II. típusúaknál a hidrogén vonalai a legerősebbek. Ez az első pillantásra talán lényegtelennek tűnő eltérés alapvető különbségre utal ezen objektumok fizikai természetét illetően: a II. típusú szupernóvák nagy tömegű csillagok magjának összeomlásából jönnek létre, míg az I. típusúak olyan objektumokból, melyek nem tartalmaznak megfigyelhető mennyiségű hidrogént (1.ábra). Mivel a hidrogén a leggyakoribb elem a Világegyetemben, az I. típusú szupernóva szülő-objektuma (angolul progenitor) nem közönséges csillag, hanem valamilyen hidrogénszegény objektum, pl. fehér törpe. A II. típusú szupernóvákat kiváltó esemény - a csillag magjának végzetes kollapszusa - a számítások szerint kétféle módon mehet végbe. A 4 - 8 naptömegű csillagok magja az aszimptotikus óriáságon való fejlődés, azaz a hélium elégetésének végén szénből és oxigénből áll, és a nagy sűrűség hatására elfajult, degenerált állapotba kerül. Az energiatermelés leállása után a felsőbb rétegek súlya összenyomja a degenerált csillagmagot, ami ezáltal felmelegszik, és kb. 1 milliárd fok elérésekor beindul a szén és az oxigén fúziója...

Szupernovák keletkezése

Szupernovák keletkezése

A Spektrum televízión volt egy csillagászati műsor a Napról. Ebben szerepelt az az érdekesség, hogy a Nap fotoszféra alatti rétegei annyira sűrűk, hogy a fény csak lassan tud "felszivárogni" a csillag magjából. A jelenség lényege, hogy a "szerencsétlen foton" kifelé haladva nagyon hamar egy részecskébe ütközik, melyet (ha tud) azon mód gerjeszt. A részecske csak valamekkora idővel később adja le ezt az energiát, persze ismét foton formájában. Ez az emissziós és abszorpciós színkép lényege. Ha jól emlékszem, talán 1-2 cm lehet a fotonok "átlagos szabad úthossza" a Napban, a pontos adatok fellelhetők a szakirodalomban. A csillag látható felszínét nevezzük fotoszférának, amely azért világít, mert a sűrűsége már elég alacsony ahhoz, hogy a fotonok ne nyelődjenek el benne azonnal (Naplégkör). Mire a fény felér a fotoszféráig (ahol a csillag anyagának sűrűsége annyira lecsökken, hogy a fény gyakorlatilag szabadon terjedhet), az a Nap esetében átlag 10.000.000 évig tart! Ez viszont azt jelenti, hogy a Nap 10.000.000x365x86400 másodperc alatt megtermelt energiája állandóan "tárolva van" a Napban fény, illetve gerjesztett részecskék formájában.

Talán egy szimulált Univerzumban élünk

Talán egy szimulált Univerzumban élünk

Miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt. Az is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel valószínűleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó elméletekről tartott előadást Paul Davies Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett Astronomy and Civilization című konferencián Paul Davies, a világszerte ismert fizikus-ismeretterjesztő is tartott előadást, "Miért éppen ideális az életnek a Világegyetem? címmel. Ez Davies legújabb könyve, A megbundázott Világegyetem (Akkord Kiadó) tárgya, amelyben az egyik alapkérdés: miért tűnik úgy, hogy "valaki" szándékosan olyan szűk paraméterek közé kalibrálta a Világegyetem fizikai törvényeit és állandóit, hogy végbemehetett az élet kialakulásához szükséges anyagfejlődés?

Tejútrendszer - csillagászati tudásbázis

Tejútrendszer - csillagászati tudásbázis

A honlap a Tejútrendszert, annak szerkezetét és forgását mutatja be fényképekkel illusztrálva. Ha egy holdtalan, sötét éjszakán felpillantunk az égre, akkor egy halványan fénylő, elmosódott sávot láthatunk húzódni észak-dél irányban. Ez a Tejút, melyről őseink úgy gondolták, hogy Csaba királyfi seregének a nyoma, melyet a lovak hagytak az égen. Ezért gyakran a 'Hadak útjának' is nevezték. Ha elődeinknek lett volna távcsövük, akkor láthatták volna, hogy a Tejút rengeteg apró fénypontra bomlik. Ebből rájöhettek volna, hogy a Tejút tulajdonképpen milliárdnyi csillag összessége. Ennek a milliárdnyi csillagnak az egyike a mi Napunk is, azaz tulajdonképpen belülről szemléljük a rendszert. A Tejútrendszert szokás Galaxisnak is nevezni. A galaxis a görög galaktosz szóból ered, melynek jelentése tej. A Tejútrendszer szerkezete Ha a Tejútrendszert oldalról szemlélnénk, akkor leginkább egy diszkosz korongjára hasonlítana (középen kiszélesedik, a széleken ellaposodik). Ebből a nézőpontból szemlélve tehát szimmetrikusnak látszik. A szimmetriasíkot, mely a Tejútrendszert két részre bontja, fősíknak nevezzük. A fősíkban helyezkednek el a gáz és porfelhők, vagyis a csillagközi - másnéven intersztelláris - anyag. A Tejútrendszer átmérője kb. 34000 parszek (100000 fényév), legnagyobb vastagsága 5000 parszek (16000 fényév)...

Hirdetés
Tejútrendszer - Wikipédia

Tejútrendszer - Wikipédia

A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5×·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk. A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat.

Törpecsillag fogalma

Törpecsillag fogalma

Olyan csillag, amely a csillagfejlődés fősorozati állapotában van, azaz a magjában hidrogén alakul át héliummá, és ez adja a csillag energiáját. A Nap, amelynek átmérője a Föld átmérőjének 109-szerese, törpecsillag.

Új információk az Univerzumról (Kryon)

Új információk az Univerzumról (Kryon)

Tudósok, keressétek csak vissza, mikor volt utoljára olyan méretű napkitörés, amelynek az erőssége megközelítette azt, amit egy-két héttel ezelőtt tapasztaltatok? No, mikor volt? Azt fogjátok találni, hogy 1987-ben! Ó, micsoda véletlen. (Kryon humor) És itt vagytok a könyvtámaszokkal. Ez nem egy egyszerű spirituális esemény. Az egyensúly folyamatos megtartása, a bolygón az, amiért jelenleg itt vagytok. Ez a kezdete annak, amiért dolgoztatok. Ez magába foglalja az eget, a naprendszert, az összehangolást és mindezeknek az energiáját, együttvéve. Hadd áruljam el, hogy az Univerzumban mindenütt tudnak erről. A család, különböző, olyan helyeken, amit el sem tudok magyarázni nektek, mind tudnak erről. Minden isteni lény figyeli a szabad választásnak ezt a bolygóját. És ti? Nos, itt ültök és azon gondolkodtok, hogy csak, egy közönséges Ember vagytok. Újra és újra mondom nektek, közönséges, vagy nem, ezek nem közönséges idők. Öreg lelkek lettek felébresztve, előjönnek az érdeklődés középpontjában lévő bolygó rejtett tudatosságai, hogy megkönnyítsék az eljövendő dolgokat. Emberi Lények, néhányan a fátyol túloldalán várakoztok. Nem akartok leszületni, habár megtehetnétek, ebben a korban, azonnal. Hallottátok? 'Ebben a korban, azonnal...

Újabb bizonyítékok a vízszállító üstökösök létezésére

Újabb bizonyítékok a vízszállító üstökösök létezésére

Dr. Louis A. Frank (University of Iowa) miniüstökös elmélete szerint kb. 20, egyenként 20-40 tonnás jeges üstökösmag oszlik szét a Föld légkörében percenként. Számításuk szerint 25.000 üstökös lép be a légkörünkbe naponta. Ekkora arány mellett, az üstökösök szakadatlan áramlásától néhány centiméternyi óceáni víztömegnek kellett keletkeznie minden 20.000 évben - ez elegendő ahhoz, hogy évmilliárdok alatt megtöltse az óceáni medencéket. Az elmélet sokaknak rögtön ellentmondásos volt, és azt kérdezték: miért nem figyeltek meg ilyen objektumokat korábban? Frank szerint nem csak kis méretük miatt nehéz őket megfigyelni - 7-10 méter átmérőjűek - hanem azért is, mert a jégmagnak a felső légkörbe való becsapódása során keletkező felfénylés nagyon halvány a vas- és kőmeteorokéhoz képest. Ellenérvként hozták föl, hogy ha ezek objektumok olyan népesek, nagy tömegűek és gyorsan mozgóak, mint ahogy Frank állítja, perceként egyszer a Holdba is be kellene csapódniuk, amit észlelni tudnánk. Frank válasza szerint azonban a földi vízjég töménységének 3 százalékával rendelkező anyag becsapódásának szeizmikus nyoma igen csekély.

Újfizika

Újfizika

Egységes térelmélet bemutatása. 1. A világmindenség kiterjedése minden irányban végtelen, tehát nagysága a végtelen és nulla felé nem korlátozható. 2. A tér nem objektív valóság, hanem az emberiség által alkotott fogalom, melyet úgy kell megalkotni, hogy a benne létező tömegek helyének sorrendjét semmilyen irányban semmilyen okból megváltoztatni ne lehessen. 3. Az idő nem objektív valóság, hanem ember által alkotott fogalom, melyet úgy kell megalkotni, hogy bármilyen tömegen történő változás sorrendje helytől és távolságtól függően felcserélhető ne legyen, mely egyben az ok és okozat sorrendjét biztosítja.

Újkori csillagászat

Újkori csillagászat

Galilei első észlelései után az égbolt távcsöves megfigyelése rendszeres, rutinszerű tevékenységgé vált az európai csillagászok körében. Az európai országokban egyre több csillagvizsgálót alapítottak, melyeket már távcsövekkel szereltek fel. Ezek általában Kepler-féle lencsés távcsövek voltak, melyekkel a Holdat, a fényes bolygókat és üstökösöket tanulmányozták...

Univerzum

Univerzum

Sem az Univerzumot, sem a Földet semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy mi mit gondolunk róla. A célom egyszerű: az Univerzum teljes megértése. A kozmológia jelenlegi elmélete szerint az Univerzum egy gigászi robbanásban született meg. Az idők folyamán felfúvódott mint egy léggömb. Ezt a gömböt a négydimenziós térben kell elképzelni.A gömb felülete a mi háromdimenziós Univerzumunk. Mi ebben az ábrázolásban csak mint kétdimenziós lények vagyunk és a gömb belseje számunkra érzékelhetetlen, hiszen a gömb felületén élünk, ezt érzékeljük mi háromdimenziós térként. A robbanás a gömb középpontjában történt 14 milliárd évvel ezelőtt. Az Univerzum négydimenziós terét szférikus térnek nevezik, aminek mi csak a háromdimenziós vetületét érzékeljük, ezért lehetetlen megjelölni a világunkban az ősrobbanás pontját.(Megjegyzés: a robbanás kifejezés félreértésekre vezethet, mert nem egy már meglévő térben történt a robbanás - ahogyan mi a robbanást a tapasztalataink alapján gondoljuk - hanem maga a tér tágult robbanásszerűen, ahol a táguló téren kívül nincs semmi, amiben tágulhatna, azaz önmagában tágult.) Ebben az elképzelésben az Univerzum mérete véges, hiszen egy gömbnek a felületét egy véges számmal meg lehet adni, de egyben határtalan is, hiszen nincsen pereme. Bármeddig lehetne egy irányban menni, sohasem érnénk a végére...

Uránia Csillagvizsgáló

Uránia Csillagvizsgáló

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bemutató Csillagvizsgálója. Távcsöves bemutatók: 20 cm átmérőjű lencsés távcsövünkkel hétfőnként, szerdánként sötétedés után - derült idő esetén. (Pénteki napokon is fogadunk előre bejelentett, min. 20 fős csoportokat.) Távcsöves bemutató hétfői és szerdai napokon: augusztus 31-én és szeptember hónap folyamán 20.00-22.00 óráig - derült idő esetén. A belépőjegy ára (egységesen): 500.- Ft/fő. A látogatás időtartama maximum 1 óra.

Tuti menü