Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Csillagászat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Uránusz - William [9. oldal]
részletek »

Csillagászat képes leírás: Uránusz - William [9. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csillagaszat.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 149 db
Uránusz

Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó, gázból álló óriás. Átmérője mintegy négyszer akkora, mint a Földé, és központi sziklás magja kb. olyan méretű mint a Föld. Az Uránusz rendkívüli tulajdonsága forgástengelyének helyzete, amely annyira lehajlott, hogy az északi pólusa 8 fokkal a pályasíkja alatt van. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját. Az Uránusz éppen ellenkező irányban forog, mint a bolygók többsége: forgása retrográd, mint a Plútóé és a Vénuszé. Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én. Az Uránusz forgástengelye: Nagyon érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát...

Űrutazás a Naprendszerben

Űrutazás a Naprendszerben

Virtuális űrutazás a Naprendszerben, mely a napunk és naprendszer bolygóinak fontosabb jellemzőit mutatja be. A Naprendszer számos égitestjét fényképezték le az űrhajók és az automata űrszondák. Az itt található képeket folyamatosan gyűjtötték 1969 óta. Ezek a képek bemutatják azt a hatalmas tudást, ismeretet, amelyet az űrhajózás kezdete óta szereztünk. Bár lehetetlen minden fontos felfedezést megemlíteni, az alábbi képek bemutatják minden egyes bolygó legfontosabb megkülönböztető jegyeit és a bolygók holdjait. Ezeket a képeket olyan előadásokon használták fel, amelyeket általános iskolás gyerekektől hivatásos mérnökökig nagyon sok csoportnak megtartottak. A résztvevők reakciója a Naprendszer változatossága felett érzett egyszerű kíváncsiságtól a technika gyors fejlődése miatti ámulatig váltakozott.

Űrvilág

Űrvilág

Űrkutatás, űrtevékenység és asztronautikai hírportál: hírek és cikkek az űrkutatásról és a csillíagászatról. Miről és kinek szól az Űrvilág hírportál? Gyakran hallani, hogy az űrkutatás, az űrtevékenység, az asztronautika nem más, mint néhány ipari-gazdasági nagyhatalom költséges játékszere. A fenti gondolatmenet logikus folytatása, hogy ilyesmivel egy olyan országban mint Magyarország, végképp értelmetlen foglalkozni, hisz egy sor napi problémával szembesülünk a közlekedésben, az egészségügyben, a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és az oktatásban, és akkor még a munkanélküliségről nem is beszéltünk. Ez a portál arról szeretne közérthető módon szólni, hogy miért van mégiscsak szüksége mindannyiunknak erre a tevékenységre...

Csillagászat magazin hírek
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot azonosították új módszerrel spanyol csillagászok
A legnagyobb tömegű neutroncsillagot... Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok. A Katalán Műszaki Egyetem (UPC) csillagászati és asztrofizikai csoportja és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) munkatársai az Astrophysical Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket,...
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy...
Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Megtalálták a világegyetem hagyományos... Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos...
Üstökös hordozza az élet alapkövét

Üstökös hordozza az élet alapkövét

A felfedezést, ami alátámasztja a teóriát, amely szerint egy üstökös közvetítésével érkezhetett az élet a Földre a NASA munkatársai hétfõn, az Amerikai Kémiai Társaság washingtoni éves találkozóján közölték. Korábban meteoritokban már találtunk aminosavakat, ám ez az első eset, hogy üstökösben is detektáltuk jelenlétüket' - nyilatkozta Jamie Elsila, a NASA asztrobiológusa, az üstökösben talált aminosavról szóló tanulmány vezető szerzője. A glicin nyomait egy olyan anyagmintában mutatták ki, amelyet 2004 januárjában a Wild-2 elnevezésű üstökös porából vett a Stardust amerikai űrszonda mintegy 390 millió kilométerre a Földtől. A gáz- és pormintákat aerogéllel, egy szuperhabos anyaggal gyűjtötték össze. Az anyagminta két évvel késõbb jutott el a Földre, miután az azokat tartalmazó bádogdoboz levált az űrszondáról, hogy hosszú utazása végén ejtőernyő segítségével földet érjen a utahi sivatagban...

Üstökösök - Kislexikon

Üstökösök - Kislexikon

Üstökösök: azok a határozatlan alakú, ködszerű burkolatban megjelenő égitestek, melyeket a szabad szemmel látható esetben rendszerint még csóva is kísér. Feltűnő alakjuk, semmi időszakosságot nem mutató rögtönös megjelenésük az emberek figyelmét ősidőktől fogva lekötötték, de azért természetüket csak némileg is helyesen nagy későn ismerték fel. Bár ugy látszik, hogy a khaldeusok égitesteknek tartották őket, a kínaiak pedig jóval időszámításunk előtt már feljegyezték a megjelent Ü.-et, mégis egészen be a XVI. sz.-ba nyúlt Arisztotelész téves állítása, hogy az Ü. a Föld gőzköréből valók, mely állítás ellen Seneca véleménye, hogy az Ü.-nek is megvan a helyük a többi égitestek közt, egymagában és hatás nélkül marad. Hogy nehezen ment az Ü. helyes megismerése, azt külső és különös alakjuknál fogva nehezen megmagyarázható mozgásuk is okozta és ezért a szabad szemmel látható Ü. aránylag ritka volta mellett a legfurább következtetésekre adtak okot; leginkább háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj előhirdetőjének tekintették.

Üstökösök - Magyar Csillagászati Egyesület

Üstökösök - Magyar Csillagászati Egyesület

Az alig 20,9 magnitúdós üstököst Alex Gibbs fedezte fel a Mt. Lemmon Survey 1,52 m-es távcsövével június 22-én. A 6-7 CsE távolságban járó égitestet másnap még észlelni tudták, de azóta nem készült róla megfigyelés. A bizonytalan pályaelemek szerint csak 2012. februárjában éri el napközelségét 2,3 CsE körüli naptávolságnál, így van rá remény, hogy a jövő évben előkerül ez az elvszett vándor...

Üstökösök, meteorok

Üstökösök, meteorok

A csillagos égbolt leglátványosabb jelenségei kétség kívül a fényes, szabad szemmel is látható üstökösök. Ezek a furcsa, hirtelen feltűnő, alakjukat és helyüket napról napra változtató égitestek évezredekig tartották rettegésben az egyszerű embereket és okoztak fejtörést a tudósoknak. Ma már tudjuk, hogy az üstökösök a Naprendszer távoli vidékeiről, a bolygókon túlról érkeznek hozzánk. Lelkük egy mindössze néhány km átmérőjű mag, amely jeget és port tartalmaz. A távolban ez a jég fagyott állapotban van, ám a Nap felé közeledve, az óriásbolygók térségében a napsugárzás hatására szublimálni kezd. A felszabaduló gáz és a kiszabaduló porszemcsék hatalmas, több százezer km átmérőjű, ám rendkívül ritka felhőt képeznek a mag körül. Ez az üstökös feje, amelyből a Naphoz közeledve egyre több anyag sodródik le. Kialakul a csóva, amely mindig a Nappal ellentétes irányba mutat, hossza pedig elérheti a 100 millió km-t. A legfényesebb kométáknál két, különböző színű és megjelenésű csóva figyelhető meg. A kék színű, vékony szálakból álló csóva a kiszabadult gázból létrejövő ionokat tartalmazza, a sárgás, szétterülő pedig a porszemeket - nevük ioncsóva és porcsóva...

Váratlan űrügyi nekibuzdulás

Váratlan űrügyi nekibuzdulás

A kormány légi- és űrbéli közlekedésért felelős megbízottja, Peter Heinze szerint a küldetést egy három részből álló formáció hajtaná végre, amelyet egy hordozórakéta juttatna a Hold térségébe. A rakétáról leváló leszálló egységből a landolás után előbújna egy holdjáró szerkezetet, amelynek feladta a bolygó felszínének vizsgálata lenne. A szonda a mérési adatokat egy távközlési műholdhoz - a küldetés harmadik részvevőjéhez - továbbítaná, a műhold pedig a földi központ felé. A műholdas támogatás révén a német misszió a Hold hátsó, a Földtől távolabbra eső féltekére is eljuthatna, ahol az Apollo-program 12 amerikai űrhajósa közül biztonsági okokból egy sem járt. Peter Heinze szerint a következő öt évben 1,5 milliárd eurót (404 milliárd forint) kellene fordítani a küldetésre. A program azonban munkahelyeket teremtene, megrendelésekhez juttatná az űrkutatás területén ténykedő német cégeket, nem is beszélve a tudományos, innovációs hozadékról. "Minden egyes cent jó helyre kerülne" - mondta Heinze, és emlékeztetett: egyebek között a porszívó és az akkumulátoros csavarhúzó is az űrkutatás "mellékterméke"...

Vénusz

Vénusz

A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója. A bolygók közül a Vénusz pályájának alakja közelíti meg legjobban a kört. A pálya lapultságát jellemző excentricitás értéke 0,01-nál kisebb. Vénusz (görög megfelője Afrodité) a római mitológiában a szerelem és a szépség istennője. A Vénusz a legfényesebb bolygó, valószínűleg innen ered elnevezése is. A Vénuszt magyarul Esthajnalcsillagnak is nevezik, mert a Naphoz való viszonylagos közelsége miatt vagy koraeste, vagy hajnalban figyelhető meg. Hasonlóan a Merkúrhoz (és a Holdhoz), a Vénusz is mutat fázisokat. A Vénusz fázisait távcsővel először Galilei figyelte meg; ez a megfigyelés fontos érvként szolgált a heliocentrikus világkép elfogadásához.

Hirdetés
Világűr klub

Világűr klub

A világegyetem a legkisebb elemi részecskéktől az űrben keringő hatalmas égitestekig alapvető fizikai és kémiai törvényszerűségek szerint működik. A világűr kutatói, a csillagászat rajongói és a távolba merengők közössége, a jövőt kutatói, s figyelői, szeretettel várják azokat a tagokat, akiket, érdekel, a világ.Azoknak, köztünk a helye.

Vízöntő és Bak csillagképek

Vízöntő és Bak csillagképek

A Vízöntő és a Bak csillagképek leírása. A görög mondavilág szerint Deukalion, Prométeusz fia volt a vízöntő. A csillagkép ilyen formájú ábrázolása közel-keleti eredetű és az esős évszakra utal. Az állatövi csillagképen végigvándorló Nap akkor tartózkodik a Vízöntőben, amikor az esős évszak kellős közepén tartunk. A csillagkép elsősorban az őszi estéken figyelhető meg. Szomszédai a Pegasus, Equuleus, Delphinus, Capricornus, Piscis Austrinus, Sculptor, Cetus és a Pisc

Vörös törpe

Vörös törpe

A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung-Russell diagram fosorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el. A Világegyetem leggyakoribb csillagai, bár egyes feltételezések szerint a barna törpék többen vannak. Tömegük a mi Napunk tömegének fele és 7,5%-a közé esik. Ami az utóbbi érték alatt van, azt már barna törpének hívják.

William Herschel

William Herschel

William Herschel (1738-1822) a mai modern csillagászat megalapozója. Szinte a mai asztrofizika minden fontosabb területéhez hozzátett valamit. Elsőként ő kezdte módszeresen, a csillagok eloszlásának vizsgálatával feszegetni galaktikus csillagvárosunk, a Tejútrendszer mibenlétének kérdését, és ő ismerte fel először, hogy egy valamiféle karokkal-nyúlványokkal rendelkező ovális térrészben eloszló csillagok rendszere a Tejút!

Tuti menü