Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity, majd az eddigi leghosszabb menetelésbe fogott. - Csillagászat magazin
részletek »

A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity
A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity
A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity, majd az eddigi leghosszabb "menetelésbe" fogott.
Az elmúlt néhány napot a marsjáró egy fura, 25 centiméter magas, piramis alakú képződmény vizsgálatával töltötte, amelyet Jake Matijevic-sziklának kereszteltek el, és tesztelte a 2,1 méteres robotkarjának némely műszerét. A képződmény nevét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory mérnöke után, az augusztus 20-án elhunyt Jake Matijevic tiszteletére kapta, aki az előző három marsjáró kifejlesztésében is részt vett - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon (http://www.space.com/17744-mars-rover-curiosity-touches-rock-jake.html).

A marsjáró kipróbálta az összetétel-elemzésére szolgáló alfarészecske- és röntgenspektrométert (APXS), valamint a nagyítós fényképező berendezést (Mars Hand Lens Imager, MAHLI).

A rover "bombázta" a sziklaképződményt a lézeres kémiai távérzékelő- és mikrofényképezővel, amely az "elpárolgó" részecskékből "olvassa ki" a kémiai összetételt. Az eredmények összevetése segíti a két berendezés "keresztkalibrálását" is - hangoztatták a NASA kutatói.
Hirdetés

A vizsgálatok végeztével a Curiosity hétfőn egy 42 méteres útszakasz megtételére, a leszállása óta a leghosszabb napi "menetelésre" vállalkozott. A marsjáró jelenleg az úgynevezett Glenerg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől, hétfői elindulása előtt a rover körülbelül az út felét tette meg.

A Glenerg-pontnál, ahol három különféle anyagféleség "találkozik", végzi el az első fúrásokat és mintavételeket a marjáró, amelynek a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy a végső úti célja.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Curiosity, Marsi kőzetek, vizsgálat, csillagászat
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-09-26 08:53:19
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü