Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A Merkúr vulkanizmusa nagy valószínűséggel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ért véget. Az eredmények más kőzetbolygók fejlődésére is alkalmazhatók. - Csillagászat magazin
részletek »

A Merkúr ősi vulkanizmusa

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
A Merkúr ősi vulkanizmusa
A Merkúr ősi vulkanizmusa
A Merkúr vulkanizmusa nagy valószínűséggel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ért véget. Az eredmények más kőzetbolygók fejlődésére is alkalmazhatók.
A vizsgálatot az Észak-Karolinai Állami Egyetem (NCSU) munkatársai végezték, a MESSENGER űrszonda felvételei alapján.

Mint ismert, a vulkánkitörések két alapvető típusát különböztetjük meg, a robbanásos (explóziós) és a kiömléses (effúziós) vulkanizmust. A robbanásos vulkánok igen sok gőzt és gázt, kevés lávát termelnek. A gőzök és gázok nagy erővel, robbanásszerűen törnek ki a kráterből, rengeteg kőzettörmeléket sodornak magukkal. Szétrobbantják a kürtőben megmerevedett lávatömeget, sőt részben magát a vulkáni kúpot is. A robbanásos vulkánok közé tartozik például az 1980-ban kitört Mount St. Helens. A kiömlési vulkánok működését a gőzök és gázok által felszínre juttatott lávaömlések jellemzik. Ilyenek például a Hawaii-szigetek vagy Izland tűzhányói. A geológusok véleménye szerint az utóbbi játszik döntő szerepet a bolygók kérgének kialakulásában.

A kiömlött és megszilárdult láva korának meghatározása betekintést enged a bolygók geológiai történetébe. A kiöléses vulkanizmus a Vénuszon néhány százmillió évvel ezelőtt volt jellemző, a Marson néhány millió évvel ezelőtt, a Földön pedig jelenleg is. Mindeddig azonban a Merkúr múltbeli vulkanizmusára vonatkozóan nem állt rendelkezésünkre megbízható adat.
Hirdetés

Paul Byrne, az NCSU bolygókutató geológusa és munkatársai a NASA MESSENGER űrszondájának felvételei alapján határozták meg, mikor ért véget a kiömléses vulkanizmus a Merkúron. Anyagminták hiányában radiometriai kormeghatározásra nincs mód, ezért a kutatók a kráterek méretét és előfordulási gyakoriságát elemezték, majd az adatokat matematikai modellekbe helyettesítve számították ki a kiömlött láva abszolút korát. Eredményeik szerint a kiterjedt vulkáni tevékenység körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt ért véget a Merkúron, ami jelentős eltérés a Vénusz, a Mars és a Föld esetén tapasztalttól. A nagy különbséget Byrne azzal magyarázza, hogy a Merkúr belsejében a másik három bolygóhoz képest sokkal vékonyabb a köpeny, ahol a radioaktív anyagok hőt termelnek, ezért a Merkúr sokkal hamarabb kihűlt, összehúzódott, aminek következtében bezárultak a lávacsatornák. Az eredményről beszámoló szakcikk a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg.

Both Előd
A Merkúr felerősített színes képe. A bolygókorong felső középső részén látható világos, kerek folt hatalmas kiterjedésű lávakiömlés, amelyik a bolygó legnagyobb becsapódásos kráterét, a Caloris-medencét tölti ki. (Kép: NASA / JHU APL / CIW)
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - Merkúr, bolygó, vulkán
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2017-01-20 18:26:48
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü