Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A legújabb számítások szerint a Tejútrendszerben feleannyi a rejtélyes sötét anyag, mint eddig feltételezték, az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai - Csillagászat magazin
részletek »

A Tejútrendszerben feleannyi a sötét anyag, mint eddig feltételezték

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
A Tejútrendszerben feleannyi a sötét anyag, mint eddig feltételezték
A Tejútrendszerben feleannyi a sötét anyag, mint eddig feltételezték
A legújabb számítások szerint a Tejútrendszerben feleannyi a rejtélyes sötét anyag, mint eddig feltételezték, az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai eredményeiket a The Astrophysical Journal legújabb számában ismertetik.
A sötét anyag olyan anyagfajta, amelyet közvetlenül lehetetlen megfigyelni csillagászati módszerekkel, ugyanis semmiféle elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Jelenlétére csupán a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásából lehet következtetni. Míg a látható anyag a világegyetem 4 százalékát teszi ki, a sötét anyag részesedése 25 százalék, a többit pedig a sötét energia tölti ki - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az ausztrál kutatók Prajwal Kafle asztrofizikus irányításával egy olyan módszert alkalmaztak, amelyet James Jeans (1877-1946) brit fizikus és csillagász csaknem egy évszázada, 1915-ben, jóval a sötét anyag felfedezése előtt dolgozott ki. A tudósok a csillagok sebességét vizsgálták az egész Tejútrendszerben, beleértve galaxisunk peremvidékét, 5 billiárd (milliószor milliárd) kilométernyire a Földtől, amelyet soha korábban nem pásztáztak végig az asztronómusok. Számításaik szerint a Tejútrendszerben található sötét anyag "súlya" 800 milliárd Nap-tömegnek felel meg.
Hirdetés

A mérések segítettek megoldani egy olyan rejtélyt is, amely csaknem két évtizede foglalkoztatja az asztrofizikusokat.

"A galaxisképződés és fejlődés elmélete, az úgynevezett Lambda-CDM modell (Lambda hideg sötét anyag) szerint a Tejútrendszert sok nagy kísérőgalaxis veszi körül, olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is lehet látni, ám környékünkön mindössze három csillagváros található. Ezek a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, valamint a Sagittarius törpegalaxis. Ám ha a sötét anyag tömegére vonatkozó számításainkból indulunk ki, minden a helyére kerül, hiszen mindössze három kísérő galaxisra +futja+, s ezek itt sorakoznak a Tejútrendszer körül" - magyarázta Prajwal Kafle.

Geraint Lewis asztrofizikus, a Sydneyi Egyetem professzora, aki részt vett a projektben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásoknak köszönhetően kidolgozták a Tejútrendszer holisztikus modelljét. Ennek segítségével egy egész sor dolgot lehet mérni, például ki lehet számítani azt a sebességet, amellyel meg lehet szökni galaxisunkból, ehhez másodpercenként 550 kilométeres sebességet kell elérni. Összehasonlításképp: a Földről felbocsátott űrhajónak másodpercenként 11 kilométeres sebességre van szüksége, hogy leküzdje bolygónk gravitációs vonzását.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Tejútrendszer, sötét anyag, számítások
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-10-14 19:20:25
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü