Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ötven éve, 1962. augusztus 11-én hajtotta végre a szovjet Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó az első páros űrrepülést. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása: - Csillagászat magazin
részletek »

Az első páros űrrepülést 50 éve hajtották végre - HÁTTÉR

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Az első páros űrrepülést 50 éve hajtották végre - HÁTTÉR
Az első páros űrrepülést 50 éve hajtották végre - HÁTTÉR
Ötven éve, 1962. augusztus 11-én hajtotta végre a szovjet Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó az első páros űrrepülést. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
A II. világháborút követően az Egyesült Államok és a Szovjetunió is hozzálátott az űrtechnika kimunkálásához. A program mindkét oldalon katonai célt - atomtöltet célba juttatására alkalmas rakéta kifejlesztését - szolgált, és mindkét oldalon szép számmal alkalmaztak a náci Németország rakétaprogramjában részt vett tudósokat. A szovjet tervezőcsoportot vezető Szergej Koroljov akadémikusnak sikerült meggyőznie Nyikita Hruscsov pártfőtitkárt, hogy az első szovjet interkontinentális rakétát tudományos célra is felhasználják, így indították útnak 1957. október 4-én az első űreszközt, a Szputnyik-1-et. A műhold fellövése sokkolta az amerikaiakat, nemcsak a presztízsveszteség miatt, hanem mert ezzel nyilvánvalóvá vált: a szovjet atomfegyverek közvetlenül elérhetik az Egyesült Államokat. Az amerikai válasz 84 nappal később az Explorer-1 elnevezésű műhold indítása volt, ezzel megkezdődött az űrverseny.

Mindkét fél óriási erőforrásokat összpontosított a Vosztok-, illetve a Mercury-program megvalósítása érdekében, hogy elsőként juttassanak embert a világűrbe. A versenyfutást ezúttal is a Szovjetunió nyerte, 1961. április 12-én Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először az űrben, majd a Vosztok-2 fedélzetén German Tyitov már 25 órát és 18 percet töltött a kozmoszban. Az első amerikai, Alan Shepard néhány héttel Gagarin után hajtott végre űrugrást, az amerikaiak 1962 elején "egyenlítettek": februárban John Glenn, májusban Scott Carpenter is háromszor kerülte meg űrhajójával a Földet.
Hirdetés

A szovjetek csak egy év után folytatták a Vosztok-programot. A több mint egy napig a világűrben tartózkodó Tyitovon ugyanis az akkor még ismeretlen "űrbetegség" jelei mutatkoztak: néha váratlanul elveszítette tájékozódó képességét, szédült, hirtelen fejmozdulatok után hányingere támadt, de a tünetek néhány óra pihenés után elmúltak. Az űrprogramot vezető Koroljov akadémikus ennek ellenére a következő alkalommal háromnapos űrrepülést javasolt, de ezt még a kozmonauták is ellenezték, félve az előre nem látható, egészséget veszélyeztető hatásoktól. A végső szót Hruscsov mondta ki, így az újabb űrrepülés már majdnem négy napig tartott.

A Vosztok-3, fedélzetén Andrijan Nyikolajevvel, 1962. augusztus 11-én startolt, egy nappal később fellőtték a Vosztok-4 űrhajót is, amelynek pilótája Pavel Popovics volt. Ezzel egyszerre két űrhajó keringett a kozmoszban, megvalósult az első páros űrrepülés. A Vosztok-3 útja 94 óra 22 percig, a Vosztok 4-é 70 óra 59 percig tartott, a két űrhajó szinte egyszerre ért földet augusztus 15-én. A misszió célja az volt, hogy behatóan tanulmányozzák, miként hat a huzamos súlytalanság az ember szervezetére, munkavégző képességére. Popovicsnak adódott is némi kellemetlensége, érezte magán az "űrbetegség" jeleit, és az életfenntartó rendszer hibájából kabinjának hőmérséklete 10 Celsius-fokra csökkent, de ő is rendben végre tudta hajtani feladatát.

A két kozmonauta űrtörténelmet írt: űrhajóik hat és fél kilométerre megközelítették egymást, így szabad szemmel is láthatták a másik űrjárművet, és rövidhullámú rádióösszeköttetést is létesítettek egymással. A Vosztok-3-ról érkezett először a Földre televíziós közvetítés. Nyikolajev és Popov naponta egy-egy órát a székből kiszíjazva, a kabinban lebegve töltött el, a földi központban videón és biometrikus szenzorok segítségével tanulmányozták őket. A végeredmény megnyugtatónak bizonyult, bizonyossá vált, hogy az emberi szervezet képes a huzamos súlytalanság elviselésére, az ilyen körülmények közötti munkára.

A páros űrrepülés akkor óriási technikai bravúrnak és újabb szovjet propagandagyőzelemnek számított, hiszen az amerikaiak Mercury űrhajója legfeljebb 36 órás űrutazásra volt alkalmas. A következő évben a Vosztok-5 és Vosztok-6 is páros űrrepülést hajtott végre, az előbbi fedélzetén Valerij Bikovszkijjal, az utóbbin a világ első űrhajósnőjével, Valentyina Tyereskovával.

A Vosztok programot három év és hat űrrepülés után állították le, helyébe a Voszhod program lépett, amelynek során már többszemélyes űrhajókat fejlesztettek ki, majd következett a Szojuz program.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Csillagászat, történelem, páros űrrepülés, űrkutatás
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-08-10 08:36:17
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü