Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók, akik szerint a kométákat egymással ütköző, majd lassan összeolvadó objektumok hozták létre. - Csillagászat magazin
részletek »

Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók
Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók
Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók, akik szerint a kométákat egymással ütköző, majd lassan összeolvadó objektumok hozták létre.
A kutatást a Science Express online kiadásában mutatták be.

A vizsgálat során Martin Jutzi, a Berni Egyetem kutatója és amerikai kollégája, Erik Asphaug (Arizonai Állami Egyetem) a Naprendszer életének korai szakaszában lejátszódó folyamatokat rekonstruálták. Ennek érdekében körülbelül száz ütközéses szimulációt végeztek, a "karambol" típusától függően egy-egy komputeres modellezés több napig, de sok esetben akár több hétig is eltartott - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"Az üstökösök vagy előfutáraik a Naprendszer bolygóövezetének peremvidékén, nagy valószínűséggel sok millió évvel a planéták születése előtt formálódtak" - hangsúlyozta Martin Jutzi.
Hirdetés

A 3D komputeres szimulációk alapján készült el a tanulmány részét képező videofelvétel, amelyen látható, hogy miként közelít egymáshoz két körülbelül 1 kilométer átmérőjű jeges gömb. A két objektum lassan, egy kerékpár sebességével összeütközik, megpördül, majd elválik egymástól, és a találkozás eredményeként a kisebb testből kiszakadt anyag "rákenődik" a nagyobbra. A kölcsönös gravitáció hatására a kisebb gömb lelassul, majd 14 órával később visszatér, hogy egy nappal az első ütközés után összeolvadjon nagyobb társával. A szimuláció során "született" új égitest alakját tekintve a Rosetta űrszonda célobjektumára, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösre emlékeztet, amely úgynevezett bináris érintkező, azaz két egymásba kapcsolódó objektumból áll.

Mint a kutatók kiemelik, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös nem az egyetlen réteges szerkezetű bináris érintkező kométa. Hasonló réteges szerkezete van a 9P/Tempel 1 üstökösnek, amelybe 2005. július 4-én csapódott a Deep Impact amerikai űrszonda több mint 300 kilogrammos "leszállóegysége", valamint vélhetően hasonló lehet a struktúrája annak a két másik kométának is, amelyeket egyéb NASA-missziók "látogattak meg". Az űrszondák által megfigyelt egyéb üstökösöknek a fele szintén bináris érintkező, közéjük tartozik például a 103P/Hartley 2 és a 19P/Borelly kométa.

"Viták tárgya, hogy hogyan és mikor formálódtak ezek a sajátosságok, és milyen összefüggésben lehettek a Naprendszer alakulásával, geológiájával" - fogalmazott Martin Jutzi. A svájci tudós meggyőződése szerint az üstökösképződés folyamatának megértése kulcsfontosságú információval szolgálhat arról, hogy miként "fogantak" a bolygók, mekkora lehetett az "építőkockák", azaz planetezimálok (bolygócsírák) eredeti mérete a külső Naprendszerben. A planéták kialakulásának korai szakaszát is a lassú összeolvadások jellemezhették, mielőtt a nagyméretű objektumok "felpörgették" volna a folyamatot. Ez alátámasztani látszik azt az elméletet, hogy az üstökös magok a Naprendszer kezdeti szakaszából való ősanyagot hordozzák - tette hozzá Jutzi.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - üstökösök, keletkezés, modellezés
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2015-06-06 12:50:31
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü