Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Első ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati műhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze, a felfedezésről az Astro - Csillagászat magazin
részletek »

Galaxishalmazokat összekötő forró gázhidat fedeztek fel

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Galaxishalmazokat összekötő forró gázhidat fedeztek fel
Galaxishalmazokat összekötő forró gázhidat fedeztek fel
Első ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati műhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze, a felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Planck-űrteleszkópját 2009 májusában indították, a programban részt vállalt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) is. A csillagászati műhold feladata mindenekelőtt az egész világegyetemet kitöltő kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezése, amely az ősrobbanás "visszhangja". A 13,7 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának. E sugárzás feltérképezésével a tudósok többet remélnek megtudni az ősrobbanásról és az univerzum korai időszakáról.

Ahogy ez a gyenge mikrohullámú sugárzás "vándorol" a világegyetemen keresztül, különböző struktúrákat világit meg, beleértve a galaxisokat és a galaxishalmazokat. Amennyiben a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kölcsönhatásba lép e nagy struktúrákat körbevevő forró gázokkal, energiaeloszlása jellegzetes módon változik meg, a jelenséget Szunyajev-Zeldovics effektusnak nevezik - olvasható az ESA és a NASA honlapján.
Hirdetés

A csillagászok a Planck-űrteleszkóp felvételei alapján és a Szunyajev-Zeldovics effektus segítségével fedezték fel az Abel 399 és az Abel 401 katalógusjelű galaxishalmazokat, amelyek mindegyike több száz csillagvárost foglal magában. A két halmaz egymilliárd fényévnyire van a Földtől, az őket összekötő 10 millió fényévnyi hosszúságú gázhíd hőmérséklete a számítások szerint eléri a 80 millió Celsius-fokot. A forró gázhíd esetleges létére egyébként először az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati műholdja "figyelt fel", majd az észleléseket megerősítette a Planck-űrteleszkóp is.

James Bartlett, a NASA bolygókutató részlegének kutatója, az amerikai Planck tudományos csoport tagja elmondta, a feltételezések szerint a korai univerzumot "hálóként" fonták be a gáznemű anyagok "rostjai", a legsűrűbb "csomókban" formálódtak a galaxishalmazok. E gáznemű anyag észlelhetetlen, bár az asztronómusok feltételezése szerint meg lehet találni e "rostokat", amelyeket felhevíthet a galaxishalmazok kölcsönhatása.

"A Planck űrteleszkóp segítségével észlelhetjük a galaxishalmazok között rejtőzködő anyagot" - hangoztatta James Bartlett.
http://www.esa.int/SPECIALS/Planck/SEMRT791M9H_0.htmlhttp://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?release=2012-364
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Planck űrteleszkóp, galaxishalmazok, forró gázhíd
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-11-22 08:53:48
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü