Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Lehet, hogy E.T. telefonál, csak kérdés, hogy figyelünk-e rá eléggé, viszonozza-e valaki a hívást? A közkiadásokból lecsippentett pénzből beszerzett eszközeivel és saját makacs álmaitól vezettetve - Csillagászat magazin
részletek »

Halló, van ott valaki? - Csillagászok hallgatják a világűrt

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Halló, van ott valaki? - Csillagászok hallgatják a világűrt
Halló, van ott valaki? - Csillagászok hallgatják a világűrt
Lehet, hogy E.T. telefonál, csak kérdés, hogy figyelünk-e rá eléggé, viszonozza-e valaki a hívást? A közkiadásokból lecsippentett pénzből beszerzett eszközeivel és saját makacs álmaitól vezettetve egy csapat csillagász nemrég felélesztette a modern tudomány egyik leghíresebb vállalkozását, a földön kívüli intelligencia keresését - rövidítve SETI -, amely tavaly pénzhiány miatt leállt.
December elején újból működni kezdett a kaliforniai Lassen Peak hegy aljában sorakozó 42 rádióteleszkóp (hivatalos nevén Allen Telescope Array), és a Hattyú csillagkép csillagjait pásztázva azóta is idegen civilizációktól származó rádiójeleket keres. A vonal tehát él, de a hosszantartó pénzügyi gondok miatt nem lehet tudni, hogy meddig lesz így...


A jelenlegi időszak kedvező kell legyen azoknak, akik idegen életformákat keresnek, vagy legalábbis azok rádiójeleit. A csillagászok ma már tudják, hogy a galaxisban legalább annyi bolygó - az élet feltételezett helye - van, mint amennyi csillag. "A fejlett élet és technológia lehet, hogy ritka a világűrben - mondta Geoffrey W. Marcy, a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora -, de biztos, hogy létezik, mivel a Földhöz hasonló bolygók száma a Tejútrendszerben egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy másképp legyen."

Egy egyszerű kiáltás vagy számok értelmetlen halmaza, amelyet a Kaliforniai Egyetem Hat Creek-i rádióobszervatóriuma elfog, elegendő lenne ahhoz, hogy az emberiség kozmikus magányosságának vége szakadjon, és megváltozzon a történelem, a tudományról már nem is beszélve. Választ adna ugyanis a legmélyrehatóbb kérdésre, amelyet ember feltehet: egyedül vagyunk-e a világmindenségben?
Hirdetés

Mindenki a másodikat keresi

Bár az űrszondák évtizedeken át kémlelték a világűrt és az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA dollármilliárdokat költött az idegen élet kutatására, az életnek máig csak egy formáját ismerjük a világegyetemben: a DNS-alapú földi életet.

"Ezen a területen a kettes a legfontosabb szám. Úgy számolunk, hogy egy, kettő, végtelen. Mindenki a másodikat keresi" - fogalmazott Jill Tarter, a kaliforniai Mountain View-ban működő SETI Intézet csillagásza a The New York Timesnak.

A SETI története a megvalósulásukban a politika által késleltetett álmok története, a pénzhiányé és azé az óriási technológiai kihívásé, amelyet a csillagászok szerint a "kozmikus szénakazalban végzett kotorászás" jelent: 100 milliárd csillag van a galaxisban, és kilencmilliárd olyan rádióhullámsáv, amelyen az idegenek, ha léteznek, megpróbálhatnak elérni minket.

A politikai megfontolások és a gazdasági visszaesés megkurtította a csillagászok költségvetését, és olyan érzést keltett az intézet tudósaiban, mintha ostromlott erődben lennének. Tavaly tavasszal a Kaliforniai Egyetemen elfogyott a Hat Creek-i obszervatórium működtetésére szánt pénz, és az Allen rádiótávcsövek működése leállt. A kutatás folytatása attól függ, hogy létrejön-e megállapodás arról, hogy hozzáférést biztosítanak-e a rádiótávcsövekhez az amerikai légierőnek, amely műholdak és különböző űrszemét feltérképezésére akarja használni őket. A külső űrből érkező rádiójelek keresésére 1993 óta nem fordítottak kormányzati pénzt az Egyesült Államokban.

Amikor nemrég a SETI Intézet Mountain View-i irodájában járt az amerikai napilap tudósítója, a munkahelyek többsége üres volt, és a folyosók is néptelenek. Tavaly nyáron a működésen kívül helyezett Allen rádiótávcsövek környékét vastagon benőtte a gaz.

Az emberiség hivatalosan még mindig egyedül van

A történet egy Frank Drake nevű fiatal csillagásszal kezdődött, aki a nyugat-virginiai Green Bankben működő Országos Rádiócsillagászati Obszervatórium (National Radio Astronomy Observatory) egyik antennáját 1960-ban ráállította egy csillagpárra, mert arra gondolt, hogy talán sikerül kapcsolatot teremtenie valamivel vagy valakivel. Csupán statikus zörejeket kapott, de a horgot kivetette.

A NASA 1971-ben Barney Olivernek, a Hewlett-Packard kutatási főnökének vezetésével munkatanácskozást rendezett, amely arra a megállapításra jutott, hogy a földön kívüliek megtalálására a legjobb módszer egy sor Cyclopsnak nevezett és 10 milliárd dollárba kerülő óriás rádióteleszkóp. Az árcédula és maga a téma is máig nem csituló nyugtalanságot keltett.

William Proxmire wisconsini demokrata párti szenátor, az általa haszontalannak tartott kormányzati kiadások szókimondó kritikusa híres "Aranygyapjú-díjainak" egyikét 1978-ban az idegenek utáni kutatásnak adta, 1993-ban pedig a kongresszus leállította azt a NASA által pénzelt programot, amely ezer közeli csillag felől érkező jelekre figyelt.

Ennek ellenére Tarternek és kollégáinak sikerült folytatniuk a keresést, mások között olyan barátok segítségével, mint a szilícium-völgyi Oliver. A 68 éves Tarter a SETI-program irányítójaként az ügy nyilvánosság előtt "arca" lett. "Végre nem egy papot vagy filozófust kellett kérdezni a világegyetemben fellelhető életről" - mondta a kutatások kezdetére visszaemlékezve.

Fél évszázaddal és durván kétezer csillaggal később azonban az emberiség hivatalosan még mindig egyedül van.

Egymillió csillagot kell figyelni

Maga Drake továbbra is rendíthetetlenül elszánt, és azt állítja, hogy 100 milliárd megfelelő csillag található a galaxisban. Egy általa 1961-ben felállított egyenleten alapuló személyes becslése szerint 10 ezer technológiai civilizáció létezhet a Tejútrendszerben, egymillió csillagonként egy.

"Mindig tisztában voltam vele, hogy legalább egymillió csillagot kell figyelnünk" - mondta a 81 éves tudós, a SETI Intézet korábbi elnöke, aki jelenleg a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem professzora.

Az egymillió csillag fürkészésére tervezett Allen teleszkópsor Paul G. Allenről, a Microsoft alapítójáról, ismert filantrópról kapta a nevét, aki 25 millió dollárral segítette elő a terv megvalósulását. A berkeleyi Kaliforniai Egyetem és a SETI Intézet által közösen birtokolt és működtetett létesítmény az eredeti elképzelések szerint 350 darab 6 méter átmérőjű, a műholdas tévéantennák tányérjaihoz hasonlóan tömeggyártásban készülő antennatányérból állt volna.

Ha megvalósul, egy éjszaka alatt képes lett volna végigpásztázni a teljes eget, ami nemcsak a csillagászok körében, hanem a hadseregben is komoly érdeklődést váltott ki.

Allen adománya azonban csak 42 antenna megépítésére volt elegendő, amelyek 2007-ben kezdtek működni. A csillagászok szerint még 55 millió dollár kellene ahhoz, hogy az eredeti terv megvalósuljon, de még nem jelentkezett olyan önkéntes, aki hajlandó lett volna ezt rendelkezésre bocsátani.

Az intézet internetes oldalán megjelent a pénzadományokra vonatkozó kérés, és végül be is folyt 220 ezer dollárnyi adomány, ami nagyjából két hónapnyi működési költség fedezésére elég. Közben az amerikai légierő is érdeklődött a rádióteleszkópoknak műholdak és űrszemét nyomon követésére való használata iránt.

"Hosszú hagyománya van annak, hogy a rádiócsillagászat és a hadsereg egymás hátát vakarja, ha viszket" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Tarter.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Frank Drake, SETI, NASA, rádiócsillagászat
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-02-15 20:06:47
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü