Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hideg gáz szigeteit, valamint mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes ködfátylát fedezte fel az Európai Űrügynökség (ESA) Planck csillagászati műholdja, az új adatokról egy nemzetközi űrkutatási - Csillagászat magazin
részletek »

Hideg gáz szigeteit fedezték fel a Tejútrendszerben

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Hideg gáz szigeteit fedezték fel a Tejútrendszerben
Hideg gáz szigeteit fedezték fel a Tejútrendszerben
Hideg gáz szigeteit, valamint mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes "ködfátylát" fedezte fel az Európai Űrügynökség (ESA) Planck csillagászati műholdja, az új adatokról egy nemzetközi űrkutatási konferencián számolnak be Bolognában,
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást "kémlelő" Planck-űrteleszkóp "összeállította" a szén-monoxid "égboltbeli" eloszlásának első térképét. A szén-monoxid fontos összetevője azoknak a hideg gázfelhőknek, amelyek "benépesítik" a Tejútrendszert és más galaxisokat. Ezek a felhők, amelyek nagyobbrészt hidrogénmolekulákból állnak, biztosítják a csillagképződéshez szükséges alapanyagot - olvasható az ESA honlapján (http://www.esa.int) honlapján.


Mindazonáltal a hidrogénmolekulákat fénysugárzás híján nehéz észlelni. A szén-monoxid azonos feltételek mellett képződik, és annak ellenére, hogy mennyiségileg kevesebb van belőle, könnyebben bocsát ki elektromágneses sugárzást, ezért könnyebb észlelni.

"A Planck űrteleszkóp a szén-monoxid kiváló észlelőjének bizonyult, kimutatva molekuláit az egész égbolton" - hangsúlyozta Jonathan Aumont, a Párizsi Egyetem asztrofizikusa, a Planck-projekt résztvevője.

A földi telepítésű rádióteleszkópokkal rendkívül időigényes a kozmikus szén-monoxid keresése, mivel az égboltnak csupán egy kis "szeletét" képesek vizsgálni, ahol már eddig is feltérképezték a szén-monoxid-molekulák létező felhőit.
Hirdetés

"A Planck csillagászati műhold nagy előnye, hogy az egész égboltot képes pásztázni, így segítségével azokat a molekuláris gázfelhőket is felfedezhetjük, amelyek létezéséről fogalmunk sem volt" - magyarázta Jonathan Aumont.

A Planck-űrteleszkóp a mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes "ködfátylát" is felfedezte, amely a Tejútrendszer centrumát öleli körbe, s amelyet szinkrotronsugárzásnak tartanak. Ez a fajta sugárzás akkor jön létre, amikor szupernóva-robbanás által csaknem a fény sebességére felgyorsított elektronok mágneses téren "rohannak" keresztül.

A galaxis középpontjában felfedezett szinkrotronsugárzásnak azonban mások a paraméterei, mint a Tejútrendszer más helyein látható emissziónak. A jelenségre többféle elmélet is született, ám egyik sem nyert bizonyítást.

"A Planck-műhold megfigyelései arra utalnak, hogy érdekes folyamatok játszódnak le galaxisunkban" - hangsúlyozta Jan Tauber, az ESA kutatója.

A 2009 májusában indított Planck csillagászati műhold mindenekelőtt a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését "kapta feladatául". Az egész világegyetemet betöltő elektromágneses sugárzás az ősrobbanás "visszhangja". A 13,7 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának. E sugárzás feltérképezésével a tudósok többet remélnek megtudni az ősrobbanásról és az univerzum korai időszakáról.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Tejútrendszer, hideg gáz, Planck műhold
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-02-14 13:32:49
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü