Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hírek a Rosetta üstökösszonda leszállóegységéről, a feltehetően nem is olyan sima leszállásról. - Csillagászat magazin
részletek »

Hírek a Philae-ről

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Hírek a Philae-ről
Hírek a Philae-ről
Hírek a Rosetta üstökösszonda leszállóegységéről, a feltehetően nem is olyan sima leszállásról.
Az európai üstököskutató űrszonda, a Rosetta 2004-ben startolt, bejárta a fél Naprendszert, és idén augusztus eleje óta kering a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magja körül. Tegnap elérkezett programjának eddigi csúcspontja, a leszállási kísérlet. Hét órányi önálló repülés után leszállt az üstökösmagon a kb. 100 kg-os, mosógép méretű Philae egység. A sikeres manőverről magyar idő szerint késő délután, néhány perccel 17 óra után érkeztek meg az első telemetriai adatok, a Rosetta anyaszonda közvetítésével. Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányítóközpontjában rendezett ünnepség vendégei, valamit a programon dolgozó szakemberek örömujjongásban törtek ki. Ezt világszerte sokan követték az internetes közvetítés segítségével - az ESA honlapja egy időre nem is bírta a nagy terhelést. Az űrtörténeti teljesítményt Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója azonnal rövid beszédben méltatta. Itthon a TIT Budapesti Planetáriumában gyűltek össze a Rosetta és a Philae építésében és a tudományos programban jelentős szerepet vállaló magyar szakemberek, valamint vendégeik, az érdeklődők és a sajtó képviselői.

Röviddel az örömhír után derült ki, hogy az összetett és kockázatos leszállási művelet nem feltétlenül a legoptimistább forgatókönyv szerint zajlott. Az első adatok, információk elemzését megkezdték a szakemberek. A beérkező adatok szerint az egység rögzítése nem a tervek szerint sikerült, az üstökösmag laza anyagába mélyedő, a stabilizálást szolgáló szigonyok nem oldódtak ki. Mivel a néhány kilométeres átmérőjű, szabálytalan alakú, a vízéhez hasonlítva csak 40%-os sűrűségű kis égitest tömegvonzása elenyésző, a Philae-t így nem tartja biztosan a felszínen a saját súlya. Ettől még megkezdődhettek a mérések, de megvan a veszélye, hogy a nagyobb napközelségben megélénkülő aktivitás nyomán kiáramló gáz- és poranyag később megbillenti a szondát. Biztos rögzítés híján az olyan műveletek elvégzésére, mint a talajfúrás és mintavétel, nem merészkedhetnek majd.
Hirdetés

Az már a Philae Rosettáról való leválása előtt is kiderült, hogy leszállást segítő egyik rendszer nem működőképes. Ez az egység tetején elhelyezett gázfúvóka, amelynek az lett volna a szerepe, hogy amikor a lehorgonyzás megtörténik, akkor bekapcsolásával a feltehetően kissé felpattanó űreszközt visszafelé, az üstökösmag irányába nyomja. Az irányítók ennek ellenére úgy határoztak, hogy nem szakítják meg a leszállítás folyamatát. Az eredmény végül őket igazolta. A fúvóka ugyanakkor később is jól jönne az ellentartásra, ha mégis úgy döntenek, hogy a rögzítésre szolgáló szigonyokat utólag kieresztik a felszínbe.

A leereszkedés után időszakban sorra jöttek a Földre a mérőműszerek adatai. Köztük olyanok is, amelyekből lassan összeáll majd, hogy pontosan mi is történhetett. Az első képekre és további adatokra még várni kell, mire a Rosetta ma ismét olyan helyzetbe kerül pályáján, hogy a Philae adását át tudja játszani a Föld felé. Tegnap többször akadozott a kommunikáció a leszállóegységgel. A napelemek által generált elektromos teljesítmény is ingadozott, ami ugyancsak arra utalt, hogy a Philae helyzete közben változott. Még érdekesebb, hogy a mágneses tér mérései alapján, a ROMAP műszerrel nyert adatok gyors elemzésével a szakemberek feltételezik: a Philae nem egyszer, de háromszor is leszállt az üstökösmagra. Az időpontok magyar időben: november 12-én 16:33, 18:26 és 18:33 (ezek az üstökösnél értendők, a kb. 28 perces kommunikációs késést nem számítva). Mindez azt jelenti, hogy a Philae tényleg pattagott, sőt az első és második leérkezése között majdnem két óra telt el! A harmadik - és végső - leérkezés már 5 perc múlva bekövetkezett.

Ahogy kiderülnek a részletek, mi is jelentkezünk majd a Philae további újdonságaival. Hamarosan talán az első felszíni képeket is nyilvánosságra hozzák.

Frey Sándor
A Philae ROLIS (ROsetta Lander Imaging System) berendezésének lefelé néző kamerája által a leereszkedés közben készített kép az üstökösmagról, 3 km távolságból. (Kép: ESA / Rosetta / Philae / ROLIS / DLR)
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - Philae, Rosetta, üstökösszonda
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-11-14 17:33:03
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü