Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar és kínai rádiócsillagászok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az optikai színképe alapján kettősnek sejtett J1425+3231 jelű kvazárban valóban két aktív galaxismag rejtőzik - olvas - Csillagászat magazin
részletek »

Kettős kvazár létezését igazolták magyar és kínai kutatók

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Kettős kvazár létezését igazolták magyar és kínai kutatók
Kettős kvazár létezését igazolták magyar és kínai kutatók
Magyar és kínai rádiócsillagászok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az optikai színképe alapján kettősnek sejtett J1425+3231 jelű kvazárban valóban két aktív galaxismag rejtőzik - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
A kvazárok csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, a leggyakoribbak az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Aktivitásukat egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, "normális" galaxismag lesz belőle.

A világegyetemet benépesítő galaxisok hosszú létezésük során ütközhetnek egymással, összeolvadhatnak. Ilyenkor egymáshoz végzetesen közel kerülhetnek, s idővel ugyancsak egybeolvadhatnak a galaxisokban lévő központi fekete lyukak is. A galaxisok és magjaik kialakulásának, növekedésének, fejlődésének a jobb megértéséhez fontos, hogy minél többet megtudjanak összeolvadásukról.
Hirdetés

A "gyanús" kvazárra kínai csillagászok bukkantak nemrég, amikor a nagyszabású Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS) során felvett színképeket vizsgálták át. A J1425+3231 az optikai színképe alapján megfogalmazott gyanú szerint egymástól néhány ezer fényéves távolságban levő két szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmaz. A nagyobbik mintegy százmillió, a kisebbik néhány millió naptömegnyi lehet.

A magyar vezetésű kutatócsoport az Európai VLBI-hálózat (nagyon hosszú bázisvonalú interferometria) érzékeny antennáival figyelte meg a J1425+3231 jelű kvazárt. A méréseket a rádiócsillagászat egyik legnagyobb felbontóképességű eszközével 2011-ben végezték különböző időpontokban, két frekvencián. Az Európában, Kínában és Dél-Afrikában levő rádiótávcsövekkel egyszerre végrehajtott mérések kombinálásával szinte az egész Földével megegyező méretű "virtuális rádióteleszkóp" állítható elő.

A mérések sikerrel jártak: a kettősnek hitt kvazárban két, egymástól 8,5 ezer fényév távolságban látszó kompakt rádióforrást sikerült detektálni. Minden jel arra mutat, hogy tényleg kettős aktív galaxismagról van szó.

"Az új eredmény nem csak azért jelentős, mert mind a mai napig csupán egy maroknyi hasonló kettős rádiókvazár ismert. Azt is sikerült megmutatni, hogy jól kiválasztott jelöltek esetén az interferométeres megfigyelési módszert hatékonyan lehet alkalmazni az ilyen rádióforrások azonosítására" - mutat rá az MCSE honlapja (http://hirek.csillagaszat.hu/aktiv_galaxismagok/20120704-kettos-qso.html).

A kutatásról a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelenik meg tanulmány.

A kutatócsoport tagjai Frey Sándor (Földmérési és Távérzékelési Kozmikus Geodéziai Obszervatórium), Paragi Zsolt (Joint Institute for VLBI in Europe, Hollandia), An Tao (Sanghaji Csillagászati Obszervatórium, Kína) és Gabányi Krisztina (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet). Munkájukat az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Kínai Tudományos Akadémia kutatócsere programja támogatta.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Kettős kvazár, felfedezés, csillagászat, tudomány
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-07-05 08:42:33
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü