Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kína űrhajósai átszálltak hétfőn a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajóból a Tienkung-1- (Tiangong-1) űrállomásmodulra. Az eseményt élőben közvetítette a kínai központi televízió. - Csillagászat magazin
részletek »

Kína űrhajósai átszálltak a Tienkung-1 űrállomásmodulra

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Kína űrhajósai átszálltak a Tienkung-1 űrállomásmodulra
Kína űrhajósai átszálltak a Tienkung-1 űrállomásmodulra
A kép illusztráció
Kína űrhajósai átszálltak hétfőn a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajóból a Tienkung-1- (Tiangong-1) űrállomásmodulra. Az eseményt élőben közvetítette a kínai központi televízió.
Elsőként a két férfi űrhajós Csing Haj-pong (Jing Haipeng) és Liu Vang (Liu Wang) lépett át, majd - biztonsági okokból később - Liu Jang (Liu Yang), Kína első nő űrhajósa követte őket.

A 2011 szeptemberében Föld körüli pályára állított űrállomásmodul űrhajósok általi birtokba vétele és a két űreszköz közötti automatikus vezérlésű dokkolás között több mint 3 óra telt el.

A Sencsou-9 küldetésének legfontosabb eleme a kézi vezérlésű dokkolás végrehajtása lesz, előre láthatóan hat nap múlva.

A kínai központi televízió, valamint az állami média a szombati indítás óta folyamatosan napirenden tartja a Sencsou-9 misszióját és filmbejátszásokkal, mozgó ábrákkal, szakértők megszólaltatásával magyarázzák a történések részleteit, illetve azok jelentőségét.
Hirdetés

Kína első nő űrhajósa, Liu Jang (Liu Yang) őrnagy, 33 éves, a kínai hadsereg volt pilótája. A parancsnok a 46 éves Csing, aki most másodszor jár az űrben, míg a harmadik űrhajós a 43 éves Liu Vang.

A három szakaszú kínai űrprogram most folyó második szakaszában arra a technikai tudásra kívánnak szert tenni a program résztvevői, amely két űreszköz világűrbeni biztonságos összekapcsolódását teszi lehetővé. Ennek része a Sencsou-7-10 űrhajók fellövése. A harmadik szakaszban épül meg a Tienkung-2 és Tienkung-3 űrlaboratórium, amely további tudományos kísérleteket szolgál. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Kína, űrhajó, űrállomás, űrprogram, űrkutatás
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2012-06-18 15:31:11
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü