Míg a Karácsony minden évben azonos napra esik, addig a húsvét ún. mozgó ünnep. A lehetséges legkorábbi időpontja március 22., míg a legkésőbbi április 25.-e. De miért alakult ez így? Miért nem ugyanarra napra esik minden évben a húsvét?
Mint sokan tudjuk, március 21.-e a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A keresztény húsvétot az ezt követő holdtölte utáni első vasárnapon kell megtartani. A napéjegyenlőség eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvétot március 22.-én ünnepeljük, ezért ez a lehetséges legkorábbi időpontja. A legkésőbbi időpont pedig április 25.-e lehet.
Azzal, hogy a húsvét a tavaszi holdtöltéhez kapcsolódik, a zsidó hagyományokat követjük. Ugyanakkor csillagászatilag hibás az, hogy a napéjegyenlőség dátumát március 21.-re rögzítjük, mivel ez gyakran 20.-án, sőt akár 19-.én is bekövetkezhet. A fentiek miatt a mai napig vita tárgya a húsvét időpontja, mivel ha 20.-án van a napéjegyenlőség, és ez pont szombatra esik, ráadásul éppen holdtölte is van ezen a napon, akkor március 21.-re kellene tenni a húsvét ünnepét abban az évben.
Ugyanakkor ez csak csillagászatilag lenne helyes, mivel a zsinati szabály szerint ilyen esetben a következő teliholdat kell figyelembe venni. Tehát végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy ugyan a csillagászati eseményhez kötődik a húsvét időpontja, azonban nem a tényleges napéjegyenlőséghez viszonyítjuk, hanem március 21.-éhez.