Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható szélnyomok rejtélyét. - Csillagászat magazin
részletek »

Rosetta - Megfejthették az üstökös felszínén látható szélnyomok rejtélyét

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Rosetta - Megfejthették az üstökös felszínén látható szélnyomok rejtélyét
Rosetta - Megfejthették az üstökös felszínén látható szélnyomok rejtélyét
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét.
A Csuri becenevű üstökösről készített felvételek elemzésekor a kutatók olyan nyomokat vettek észre a felszínt borító porban, amelyeket mintha a szél rajzolt volna, ami igen meglepő lenne egy üstököshöz hasonló "levegőtlen" égitestnél.

Mindegyik vonal pontosan észak-dél irányba húzódik - mondta Stefano Mottola, az űrszonda Rolis nevű berendezéséért felelős vezető kutató, aki a Texas állambeli The Woodlandsben megrendezett 46. hold- és bolygótudományi konferencián (LPSC) ismertette a legfrissebb eredményeket.
Hirdetés

A kutatók az üstökös 17 különböző területén azonosítottak ilyen nyomokat. A "szélfarkincák" szikladarabok körül húzódnak, mintha valamilyen folyamatnak útjában képeznének természetes akadályt, "hátszélnek" tűnő csíkot alakítva ki.

A szakemberek szerint azonban a jelenség valódi okához nem kell szél, hanem arról a folyamatról lehet szó, amikor az üstökösmag körüli részecskék a felszínre esnek, ezzel az ott lévők elmozdulását, felkavarodását okozzák, szél "részvétele" nélkül - adta hírül a BBC News.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után a 67/P Csurjumov/Geraszimenko üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszállóegysége tavaly november 12-én, hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahonnan kétszer visszapattant, és egyelőre ismeretlen helyen állapodott meg. A leszállási helyen olyan kevés fény érte, hogy napelemei lemerültek, nem tudta folytatni a kutatást.

A leszállóegység november 15. óta hibernációban várja az "újraéledést". A Rosetta, amely addig is követi az égitestet, március 12. és 20. között jeleket küld a leszállórobotra és várja válaszát.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Rosetta, űrszonda, üstökös, szélnyomok
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2015-03-17 17:20:11
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü