Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nagy, piramisszerű képződményt fényképezett le az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. - Csillagászat magazin
részletek »

Rosetta-űrszonda - Kheopsz piramisára leltek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösön

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Rosetta-űrszonda - Kheopsz piramisára leltek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösön
Rosetta-űrszonda - Kheopsz piramisára leltek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösön
Fotó: www.space.com
Nagy, piramisszerű képződményt fényképezett le az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
A Rosetta-küldetés csapata a sziklát a Gízai-fennsík legnagyobb piramisa után Kheopsznak nevezte el, holott a 25 méteres objektum messze elmarad a 139 méter magas óegyiptomi építménytől - olvasható a Space.com hírportálon.

Az űrszonda augusztus elején, az üstökös körüli pályára állva kapta először lencsevégre a "piramist". A következő hetekben számos közeli felvétel készült a képződményről, a legfrissebbeket 15 kilométeres magasságból fényképezte a kamera. Október 9-én a Rosetta még jobban megközelítette az üstököst, jelenleg mindössze 10 kilométeres távolságban van az égitest felszínétől.

"A Kheopsz felszíne szabálytalan és nagyon rücskös" - magyarázta Holger Sierks, a Max Planck Naprendszer-kutató Intézet munkatársa, a Rosetta OSIRIS optikai, spektrográfiai és infravörös képalkotó rendszerének vezető tudósa.
Hirdetés

A kutató különösen érdekesnek nevezte az apró foltokat a szikla felületén. "Úgy tűnik, mintha az üstökösmagot borító laza porréteg a szikla hasadékaiban ülepedne le, bár még nagyon korai bármi biztosat mondani" - jegyezte meg Holger Sierks.

Elmondta, keveset tudni a "Kheopsz-piramis" paramétereiről, a tudósok jelenleg a szikla összetételét és sűrűségét vizsgálják. Nem kizárt, hogy amint a Nap közelében érve "aktivizálódik" az üstökös, a sziklák is "megmozdulnak", és új látószögből lehet fényképezni a képződményeket.

A Rosetta-űrszonda, amelyet 2004 márciusában indítottak útnak, legkevesebb egy évre szegődik a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös társául, hogy megfigyelje, miként változik az égitest, ahogy egyre közelebb és közelebb kerül a Naphoz. Ez év november 12-én pedig útnak indul a Rosetta kis leszállóegysége, a Philae. Az űrkutatás történetében ez lesz az első eset, hogy megkísérlik a landolást egy üstökös magján.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Rosetta-űrszonda, Csurjumov/Geraszimenko üstökös
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-10-14 19:24:29
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü