Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A Curiosity időlegesen magas metánkoncentrációt mért a légkörben, és széntartalmú vegyületeket „fúrt ki” egy kőzetmintából. - Csillagászat magazin
részletek »

Szerves anyagok a Marson

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Szerves anyagok a Marson
Szerves anyagok a Marson
A Curiosity időlegesen magas metánkoncentrációt mért a légkörben, és széntartalmú vegyületeket „fúrt ki” egy kőzetmintából.
A NASA önjáró marsi laboratóriumának tudományos eredményei közül két érdekesség is napvilágot látott a közelmúltban. A régóta remélt metándetektálásról a Science magazinban megjelent cikkben számolt be egy amerikai vezetésű kutatócsoport.

A szerves anyagok olyan széntartalmú molekulák, amelyek más kémiai elemeket - különösen hidrogént, nitrogént, oxigént - is tartalmaznak. Jelenlétük természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy élő szervezetekből származnak. Szerves molekulák megtalálhatók a csillagközi anyagban, a Naprendszer bolygóközi porában is. A marsi környezetben e molekulák gyorsan elbomlanak, egyrészt az ultraibolya sugárzás, másrészt a talaj erősen oxidáló tulajdonsága miatt. Így űrszondákkal való kimutatásuk sem bizonyult eddig könnyűnek.
Hirdetés

A Marson a múltbeli vagy netán a jelenlegi életformák utáni kutatás során igyekeznek szerves anyagokat kimutatni - akár a légkörben, akár a felszíni vagy felszín alatti anyagban. Most úgy tűnik, mindkét esetben sikerrel jártak. Mindez ugyanakkor egyáltalán nem jelent bizonyítékot a marsi életformákra, hiszen a szerves anyagok eredetéről a kutatók nem rendelkeznek információval.

A légköri metán ügye a Mars kutatásának elmúlt évtizedében végig izgalomban tartotta a szakembereket. Földi és a Mars körüli pályáról végzett színképi megfigyelések alapján korábban feltételezték, hogy akár globálisan, de legalábbis egyes helyeken és bizonyos időszakokban számottevő mennyiség jelenik meg a gázból. A mérések értelmezésében ugyanakkor nem mindenki értett egyet, és a kételkedők álláspontját erősítette, hogy korábban a Curiosity helyszíni analízisével nem sikerült a detektálás 1,3 milliárdod térfogatarányú (röviden 1,3 ppbv) alsó határát lényegesen meghaladó koncentrációjú metánt kimutatni a Gale-kráter levegőjében.

A metán azonban ott van, csak a jelek szerint nem mindig!

Korábban egyszer már mértek egy rövid ideig kiugró értéket, de 2013 végén hosszabb perióduson át megmaradt a magas, akár 9 ppbv-is is meghaladó koncentrációjú metán. Ebben az időszakban a szokásos háttérértéket átlagosan tízszeresen meghaladó jelet mértek. Aztán amilyen gyorsan jött, úgy teljesen el is tűnt a szerves gáz. Hogy honnan eredt, azt egyelőre nem tudják. Feltételezik, hogy a metán kis, jól körülhatárolható területről származik, akár a Gale-kráterből, akár a közvetlen környezetéből. A szélmérések alapján sejthető, hogy ha ez így van, akkor északi irányból érkezhetett a metánfelhő.

Ami biztos, hogy a mérések tanúsága szerint a Mars bizonyos értelemben aktív. A metánkoncentráció alacsony háttérértéket jól magyarázza a külső eredetű por és a Nap ultraibolya sugárzásának kölcsönhatása, de a rövid ideig tartó tízszeres kiugrást nem. A lehetőségek között szóba került, hogy az akár évmilliárdok óta a felszín alatti csapdába zárt metánkészlet a kőzet repedései közt, valamilyen zavaró hatásra kiszabadul.

A Curiosity természetesen folytatja a légköri metánra vonatkozó méréseit, abban a reményben, hogy hátha újra detektálhat egy a tavalyihoz hasonló csúcsot. Együttműködnek az Indiai űrügynökséggel (ISRO) is, amelynek Mars Orbiter Mission szondája a bolygó körüli pályáról végzett megfigyelésekkel igyekszik a metán nyomára bukkanni.

A kőzetekben szerves molekulákat, a legnagyobb mennyiségben klórbenzolt a 2013. május 19-én (a Curiosity Marsra érkezését követő 279. marsi napon) vett fúrásmintában találtak. Érdekes, hogy a Cumberland nevű kőzetdarabtól mindössze 2 m-es távolságban levő John Klein esetében a klórbenzol nem érte el a kimutathatóság határát.

A klórbenzol detektálását számos földi teszttel is próbálták megerősíteni, illetve megvárták a következő mintavételi hely (az Aeolis-hegy lábánál fekvő Confidence Hills) anyagának elemzését. Ott ismét nem fordult elő ez az anyag, ami a korábbi mérés megbízhatóságára - és nem valami műszeres eredetű hibára - utal. Az nem világos, hogy eredetileg a klórbenzol van jelen a kőzetben, vagy - mint azt inkább feltételezik - az elemző műszerben, a melegítés során alakul át összetettebb molekulák (pl. C14H12O3) felbomlása és más anyagokból származó klór reakciója nyomán. A Földön mindenesetre a klórbenzol a természetben nem fordul elő.

A Curiosity jövőbeli programjában az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak a kőzetfúrások, hogy minél több típusból vehessenek és elemezhessenek mintát. Ezzel már a jövőbeli Mars-kutatási programok előkészítését is segítik, hogy könnyebb legyen meghatározni, milyen kőzettípusokban várhatók inkább szerves összetevők.

Frey Sándor
A metán (CH4) keletkezésének és elbomlásának lehetséges módjai a marsi légkörben. Bár a legizgalmasabb metánforrások élő mikroorganizmusok lennének, számos más úton is létrejöhet a molekula, például a víz és bizonyos ásványok (olivin, piroxén) reakciójával, vagy a meteoritikus eredetű por és a Nap ultraibolya sugárzásának kölcsönhatása révén. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SAM-GSFC / Univ. of Michigan)
A Curiosity SAM (Sample Analysis at Mars) műszeregyüttesének lézerspektrométerével (Tunable Laser Spectrometer, TLS) végzett metánmérések eredményei. Két hónapon át, 2013 novemberében és decemberében kiugróan magas koncentrációt mértek a Gale-kráterben, aztán a jel megint a detektálás határa alá csökkent. A grafikon vízszintes tengelyéről a Curiosity érkezése óta eltelt marsi napok (sol) száma, a függőlegesről a metánkoncentráció ppbv értékekben olvasható le. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A klórbenzol (C6H5Cl) előfordulása a Curiosity első felszíni mintavételének és három kőzetfúrásának anyagmintájában. Az egyik esetben, a Cumberland nevű helyszínen 2013. május 19-én (sol 279) vett mintákban jóval a detektálási határ (vízszintes szaggatott vonal) fölötti mennyiséget mértek a SAM műszerrel. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - Curiosity, űrszonda, Mars, szerves anyagok
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-12-29 19:54:07
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü