Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A Curiosity egykori tavi üledékre utaló bizonyítékot talált a fúrásmintáiban. Az eredmények hatással lesznek a további kutatási stratégiára is: a figyelem mostantól a szerves anyagok kimutat - Csillagászat magazin
részletek »

Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén

Érdekességek a csillagászattal, bolygónkkal, holdunkkal, naprendszerünkkel és az univerzummal kapcsolatban.
Csillagászat magazin
Itt vagy: Csillagászat magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
A Curiosity egykori tavi üledékre utaló bizonyítékot talált a fúrásmintáiban. Az eredmények hatással lesznek a további kutatási stratégiára is: a figyelem mostantól a szerves anyagok kimutatására irányul.
A tavaly augusztusban a Marsra, a Gale-kráterbe érkezett mozgó amerikai kutatólaboratórium, a Curiosity idén februárban végezte el első kőzetfúrását. Ezt májusban követte a második fúrás. Az akkor mintegy 6 cm-es mélységből begyűjtött kőzetporminták részletes tudományos elemzésének eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. Eszerint a Gale-kráterben található sekély, öbölszerű képződmény (Yelloknife Bay) a bolygó történetének korai időszakában vízzel teli tómeder lehetett.

Az üledékes eredetű kőzet (iszapkő) olyan ásványi összetevőket tartalmaz, amelyek a Földön édesvizű tavak alján rakódnak le. A vastagságából meg tudták becsülni, hogy a kb. 5 km × 50 km-es méretű víztest több tízezer éven át fennmaradhatott. Ez azt is jelenti, hogy a Marson ez számít az eddigi legígéretesebb helynek, ahol az esetleg valaha létezett mikrobiális élet nyomai után lehet kutatni. Ennek a létezésére ugyanakkor továbbra sincs bizonyíték. A marsjáró további kutatásai során viszont érdemes lesz olyan helyszíneket is megvizsgálni, ahol az erózió révén az egykori tómeder üledékének mélyebb rétegei is a felszín közelébe kerültek, méghozzá nem túlságosan régen, és így a sekély fúrásokra képes Curiosity számára is hozzáférhetők. Ha léteznek szerves anyagokból álló maradványok, akkor azokat a laboratóriumi berendezések talán képesek kimutatni.
Hirdetés

Egyesek szerint a mostani felfedezések egyúttal fordulópontot is jelentenek a Curiosity programjában. Eddig a fő cél a valamikor az élet feltételeit biztosító vizes környezet nyomai utáni kutatás volt. Most, hogy ilyet bizonyosan találtak, a hangsúly arra helyeződhet át, hogy az esetleg előforduló széntartalmú anyagokra, az egykor volt élet jeleire vadásszanak.

A friss felfedezésekről szóló szakcikkek - egyszerre hat - a Science folyóiratban jelennek meg. Új adatokat közöltek például a Mars felszínének sugárzási környezetéről is. A bolygó globális mágneses tér híján sokkal jobban ki van téve a világűrből érkező sugárzásoknak, mint a Föld. A nagyenergiájú kozmikus sugárzás részecskéi nem csak a légkörön haladnak át, de a talaj felső rétegeibe (1-3 méteres mélységbe) is behatolnak. Ez persze megnehezíti az életnyomok kimutatását is. Olyan rétegeket célszerű tehát keresni a részletes összetétel-vizsgálatokhoz, amelyek a Mars történetében csak a közelmúltban kerültek a felszín közelébe, s ahol a nagyenergiájú kozmikus részecskesugárzásnak még nem lehetett elegendő ideje szétroncsolni a keresett szerves anyagokat. Úgy becsülik, hogy a Curiosity fúrója által elérhető néhány cm-es mélységben mintegy 650 millió év alatt ezredrészére csökkenhetett a szerves anyagok mennyisége. Ha tehát ilyesmit tartalmazó mintákat szeretnének találni, jóval fiatalabb felszíndarabokon kell keresgélni.

A kutatók a kálium és argon izotópjainak arányából meg tudták becsülni, hogy a Curiosity fúrásának helyén levő kőzet a 4,21±0,35 milliárd évvel ezelőtti korszakban, tehát a Mars történetének igen ősi szakaszában alakult ki. De feltehetően már azután, hogy a Mars - ma még nem teljesen tisztázott körülmények között - elvesztette légkörének és felszíni vizének túlnyomó részét. Mintegy 78±30 millió évvel ezelőtt tűnt el a vizsgált rétegről a felette levő, keletkezése után nem sokkal rárakódott takaróréteg, a szikla ekkor került a felszínre. Ez millió évenként kb. 1 méteres kopási sebességnek felel meg. Mindez azt is jelenti, hogy bár a feltételezett szerves anyagok zöme már megsemmisülhetett benne, akár maradhatott is kimutatható mennyiség. Még fontosabb azonban, hogy a szakemberek rendelkeznek olyan modellel, amely megmondja, hol érdemes a jövőben fúrni. Akár csupán egymillió éve a felszínre került kőzetet is találhatnak, jelentősen növelve így a siker esélyét, ami a szerves összetevők kimutatását illeti.

Frey Sándor
A mintavételek helye (Sheepbed, a képen balra lent) a becslések szerint "csak" kb. 80 millió évvel ezelőtt került a felszínre, az erózió következtében. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - Mars, Gale-kráter, tó, Curiosity
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-01-27 07:29:36
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü